Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Napirend, családi élet, 1848 emlékezete

1943 év nyarán találkoztam Almádiba ezzel a fiatal Kurczal, aki bizony már 80 éven felüli öregember, aki mikor ráköszöntem, megállott és megkérdezte, hogy ki vagyok. Igen megörült a nevem hallatára és kérdezte, hogy lehet az, hogy megismertem őt. Mire én mondtam:

— Hát hogyne ismerném meg én a fiatal Kurczot. — Ettől meg azután teljesen oda volt, hogy mióta nem hallotta ő ezt a megszólítást, pedig milyen hosszú ideig ez volt a neve, mert az édesapja is hosszú időt élt és kért, hogy legalább még egyszer mondjam neki, hogy „fiatal Kurcz”. Jó érzéssel többször megismételtem velük kapcsolatos kis történetkét elmondása kapcsán. Az elégett zongorafedélre és a félig elégett zongorabillentyűre való lehajtó fedéllel kapcsolatos zongorajavításra is emlékezett. Az almádi zongoránknak is ismerte a történetét, az is tőlük való volt. A számláját tavaly, 1944-ben selejteztem ki.

Ez a Rozi különben érdekes családi ruhadarab volt, ismerte mindenki, jó és rossz oldalát egyaránt. Vagy 15 évet szolgált a szüleimnél, de nem egyfolytában. Amikor megszedte magát, mindig azon a címen, hogy férjhez megy, elment, de esküvő előtt, amikor a gyűjtött pénze elfogyott, cserbe [n] hagyták és nemegyszer másállapotban egyszerűen kirúgta a babája. Néha meg is szülte a csemetéjét, de el nem vették feleségül. Máshova nem is ment, ebben a kirúgott állapotba[n], ment az édesanyámhoz, elsírta a bánatát, és őt mindig visszavette. Egy alkalommal azt is megengedte néki, hogy az egyik ilyen törvénytelen gyerekét, név szerint Korona Gyulát, oda hozta magával hozzánk, és ott lakott nálunk. Andirka korában volt. Valami nyelvhibája volt a gyereknek, csúnyán dohogva besszélt, de Jóska megoperálta a nyelvét és teljesen rendbe jött a beszélő képessége.

Sok komikus eset történt meg vele. Rozi katolikus volt és a Gyula is. Emiatt megtanította az „Üdvözlégy Mária” kezdetű imádságra. De Rozi este nem akkor imádkoztatta meg, amikor a Gyula lefeküdt, hanem amikor ő. Ennek az lett a következménye, hogy az álmából felvert gyerek egy szót sem tudott a különben jól megtanult „Üdvözlégy Máriá”-ból.

♦ 149 ♦