Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Édesapámról
jón segítségért, hogy változtassa meg édesapja elhatározását, és kár volt a nővérüket abba a helyzetbe hozni, hogy kénytelen legyen az öccse érdekében az édesapjuknak egy szemrehányó levelet írni, mert bizony a jó Isten a kiválóan indult fiatal orvosnövendéket magához szólította, mielőtt az orvosi diplomát megszerezhette volna. Ilyen körülmények között, illetve ilyen anyagias felfogás mellett, azt gondolom, hogy Molnár Imréné is csak oly mértékben óhajtott a fiatalok segítségére lenni, mint a Véghelyék, hogy menjenek hozzájuk kosztra. De hát az nem volt olyan könnyű, mert vasút nem lévén, abban az időben a Veszprém-Székesfehérvár is nagy távolság volt, hát még Veszprém-Cece. A hívásoknak nem tehettek olyan mérvben eleget, mint azt Molnár Imréné szerette volna, és ha erőszakoskodott, akkor elment egyedül a lánya. Egyszóval: megindult az intrika szóban és írásban. Az ifjú férj pedig élte az ügyvédi pálya követelményeinek megfelelő életet, és azon kívül jött-ment a politikai manőverek kívánta helyeken úgy helyben, mint vidéken. Megvolt a családja, felesége, gyermeke, életpályája, szülei ugyan ebben a városban, akik az imádásig szerették és viszont, és akik az ő életpályájának az útját egyengették. Azonkívül, mióta házas ember és nem él az anyja szeme előtt, újra előveszi kedvenc szórakozását, az okleveleit, könyveit, tanulmányait, oklevél-másolatait, felélénkülnek történettudós barátaival a levelezései, és megint részt kezd venni a dunántúli történetkedvelők vándorgyűlésein.250 Az intrikára, szóbeszédre nem ad[ott] 250 A dunántúli történetkedvelők történetkutatók voltak, akik 1863-1867 között Ráth Károly irányításával évente más-más településen tartottak vándorgyűlést, amelyet levéltári kutatásra, oklevelek másolására, tudományos előadások tartására is felhasználtak. Megyemonográfiák összeállítását, Hazai Okmánytár kiadását is célul tűzték ki. Orgánumuk a Ráth Károly és Römer Flóris szerkesztette Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (1861) volt, amely szűknek bizonyult, ezért Magyar Történelmi Szemle címmel folyóirat kiadását is tervbe vették. 1865-ben egyletbe tömörültek (Dunántúli Történetkedvelők Egylete). Kezdeményezésük 1867-ben országos méretűvé vált: ekkor jött létre - részben az ő megkerülésükkel - a Magyar Történelmi Társulat, s indult útjára annak Századok c. történelmi folyóirata. LENGYEL 1968. 163-176., GRÁBICS-HORVÁTH-KUCSKA ♦ 127 ♦
