Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)
Szabó György: A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története
Egymás után jöttek létre az egyházmegyei bibliotékák, a „papi társaságok” megrendelik a fontosabb folyóiratokat és könyveket, s körükben terjesztik. A „Pannonica Bibliotheca” már az 1820-as évek második felében több mint 30 kéziratos kötetből áll, a későbbiekben pedig tovább gyarapodik, mintegy alapját képezve a jelenleg kb. 1300 kézirategységből álló kézirattárnak. Tóth Ferenc közbenjárására sikerült 1837-ben az egyházkerületnek, illetve a főiskolának nyomdai szabadalmat szereznie, de a nyomda anyagi problémák miatt csak 1838 júniusában kezdte meg működését. 1841-től már mint az egyházkerület nyomdája működött. A nyomdából 1838—1857 között 210 önálló munka került ki. A nyomda működése jelentős a könyvtár szempontjából is, hisz minden nyomtatvány köteles példányként bekerült a könyvtárba, amely így rendelkezik a főiskolai nyomda szinte valamennyi termékével. Nagy értéket képvisel a könyvtár folyóirat-állománya. A korszak jelentős hazai és külföldi sajtóorgánumait az állandó anyagi nehézségek ellenére beszerezték. A magyar felvilágosodás és a reformkor jelentősebb orgánumait megjelenésüktől beszerezte a könyvtár. Néhányat közülük megemlítek. Pl.: bécsi Magyar Kurír, Mindenes Gyűjtemény, Bécsi Magyar Merkurius, bécsi Magyar Hírmondó, Olvasó Könyvtár, Hazai Tudósítások, majd Hazai és Külföldi Tudósítások, Hasznos Mulatságok, Nemzeti Újság, Sokféle, Jelenkor, Társalkodó, Honművész, Tudománytár, Ismertető, Regélő Pesti Divatlap, Regélő, Figyelmező, Fillértár, Athenaeum, Pesti Divatlap. A Tudományos Gyűjteményre (Pest, 1817—1841) nemcsak a Pápai Olvasótársaság fizetett elő a városban, hanem a Református Kollégium is.26 Az 1817. szeptember 11-i főiskolai tanári ülés elhatározta,.hogy az említett folyóiratot nem a könyvtár rendes bevételéből — mivel azt nagyon megterhelné —, hanem a főiskolai közpénztár terhére rendelik meg. így akarták megrendelni a hallei kiadású Literatur Zeitungot is, de a következő gyűlésen a rektor kénytelen volt bejelenteni, hogy a folyóiratot anyagi okok miatt nem tudják megrendelni.27 A református egyházvezetés is igyekezett felkarolni a magyar nyelvű sajtó- és ismeretterjesztés ügyét. Erre legjobb bizonyság a Dunántúli Református Egyházkerület 1823. május 29—31. között Tatán tartott közgyűlése, s annak határozatai, valamint a Tóth Ferenc egyházkerületi főjegyző által elkészített, s már említett 26
