Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)
Szabó György: A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története
Academicus volt, de a XVIII-dikban a sok háborgatás miatt lejjebb szálván az Oskola nem Academiákról jött Tanítók is voltak abban ...” 8 Mindenesetre 1585-től a pápai iskola már felsőfokú intézmény, „illustris schola”. A XVI. század végén létrejövő kollégiumokban az elsődleges cél a papképzés volt, de fontosnak tartották a klasszikus és humanista műveltség megismertetését is, az evangélium és a reformáció tanításainak jobb megértéséhez. Az alap-, közép- és felsőfokú oktatás együttes megléte jelentette a kollégiumi rangot. A kollégiumi könyvtár keletkezéstörténete, a Coetus könyvtára Ennek a kétirányú vallásos-világi oktatásnak az igényei határozták meg a pápai református iskola könyvtárának genezisét és korabeli tevékenységét. Az iskola mellett kétségtelenül létezett egy kisebb könyvgyűjtemény az oktatás céljait szolgálva. Valószínű, hogy a korábbi városi-plébániai iskola csekély könyvanyagát — zömében még kéziratos könyvekkel — a református iskola örökölte. Ez a törzsanyag azonban az idők folyamán elpusztult. Tóth Ferenc professzor már említett előadásából tudjuk, hogy a régi bibliotékának létezett egy katalógusa is, melyet 1706 és 1717 között Otrokocsi Foris Ferenc egyik művének (Theologia prophetica, seu clavis prophetiarum et typorum Scripturae Sacrae. Nagyszombat, 1705.) üres lapjára valaki bejegyzett.9 Sajnos a könyvtár legrégibb írott „katalógusa” az Otrokocsi-művel együtt elveszett. Mindenesetre komoly külső okoknak kellett közrejátszani a bibliotéka és az iskola XVII. századi sanyarú sorsában, ha a könyvtár katalógusa elfért egy lapon. A mostoha sors okai abban keresendők, hogy a protestáns eklézsia és a kollégium elvesztette főúri patrónusait. A Török család 1618-ban, Török Istvánnal fiúutód nélkül kihalt. A földesuraság Nyáry Miklósra — Török István leánytestvérének, özvegy Nyáry Pálné, Török Zsuzsannának a fiára — szállt, ő azonban II. Ferdinánddal szemben csakhamar Bethlen Gáborhoz pártolt, ezért perbe fogták, s a pápai uradalmat elkobozták tőle. 1626-ban Esterházy Miklós nádor birtokává lett a város és környéke, aki viszonylag még toleráns volt a pápai protestánsok irányában. 1630-ban azonban elzálogosította a várost 15
