Ólé Sándor: Pápai diákemlékek (Pápa, 2004)
Tanáraink
PÁPAI DIÁKEMLÉKEK m) K. Tóth Pál tornatanár. A második osztályba mentünk fel, mikor ott találtuk K. Tóth Pált. Nagy újság volt az akkor nekünk. Mert első osztályú korunkban a pápai diákok éppen a tornában elért sikereikkel szereztek nagy dicsőséget a Kollégiumnak, ami büszkeséggel töltött el minket, kis szecskákat. Hát kíváncsiak voltunk rá, hogy milyen ember lesz az új tornatanár. Méltó lesz- e Borsos tanár úrhoz? Méltó lesz-e az iskola múltjához? Ki lehet-e nézni belőle, hogy tovább fogja gyarapítani babérokkal az iskola hírnevét? Akkor kerültek Pápára Faragó János és Sarudy György latin-görög tanárok, valamint Kőrös Endre német tanár is (eleinte magyart-latint tanított), de bizony minket akkor jobban érdekelt K. Tóth Pál. (Igaz, hogy a másik három akkor nem tanított bennünket.) Amint megláttuk őt, egyszeriben kiábrándultunk belőle. Uhm, hát csak ilyen? Persze, mert mi atlétát vártunk, K. Tóth Pál pedig kistermetű ember volt. Míg eszünkbe nem jutott, hogy hiszen Dávid király is apró emberke volt, mégis leterítette Góliátot. Bizony, lehet a K. Tóth Pálból kitűnő tornatanár is, ha kistermetű ember is. Hát talán szép volna, ha langaléta volna? Ha úgy nézne ki, mint egy piszkafa, vagy egy dióverő pózna? Örüljetek neki, hogy ilyen, mert ez magyar ember, valahonnan az Alföldről. És a példaszó mit mond? Nem azt- e, hogy kicsi a bors, de erős? Az első meglepetés, ami ért bennünket, az volt, hogy az első tornaórára mindenkinek be kellett szereznie egy tornatrikót, egy tornaövet és egy pár tornacipőt. És pedig nem akárhol és akármilyent, hanem csak abban a kereskedésben és csak olyant, ahol és amilyent a tanár úr már előre megrendelt. Lett nagy mozgalom a városban. Ahány diákszállás volt, onnan mindenünnen útra keltek a diákok, mint megannyi vándormadarak, és mentek a kijelölt bolt felé, kiszemelni, kiválasztani, megvásárolni és hazavinni a megfelelő tornaruhát, azzal a büszke érzéssel, amely együttjár az ilyen újnak ígérkező diákélettel. A Kossuth utcán minden bolt ajtaján kihajoltak a kereskedő fejek, sápadozó irigységgel nézve az elvonuló diákokat, akik mind egy üzlet felé tartanak. Idejön egy tornatanár, és ilyen disznóságot csinál! Hogy lehet ezt neki megengedni! Micsoda szemtelenség! Megérkezünk az első tornaórára. Átöltözünk a tornaterem öltözőjében. Míg átöltözünk, hegedűszó szüremkedik ki a tornateremből. Mi ez? Ki hegedülhet itt? Belépünk. Hát itt a másik meglepetés. A tornatanár úr hegedül! Hegedűszóval fogad bennünket! Akármilyen hihetetlen, de így van! Egy tanár, aki hegedül! Hiszen, ha a zenetanár volna! De ez K. Tóth Pál, az új tornatanár! Ott ^ 81 «%*