Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében

ismert szépírói közlése 1848-ban a kolozsvári Unió zsebkönyvben jelent meg, s ez lehet, hogy éppen a kettészakított hazáról szóló, pápai Erdemkönyvbe írt „Kérdések kérdése” című verse.

Gaál Péter, Jókai országgyűlési képviselőtársa egyike volt az 1842-es július 3-i örömünnep felolvasóinak, Baráth Ferenccel, Pap Gáborral és Kis Gáborral együtt. Köztük olvassuk Parragh Gábor ifjú poéta nevét is, aki előbb honvédtisztté, későbbi neves borásszá lett, s Gázon Lajos (1819-1874) ügyvédét, aki ugyancsak Kossuth seregében honvéd alezredesi rangot és 2. osztályú katonai érdemjelet ért el.26 A már említett Kolmár József (1820-1917) Petőfi életének későbbi megverselője is kivette a részét a kor politikai mozgalmaiból. Iskolái végeztével az Országgyűlési Tudósításokat másolta Pozsonyban egy ideig Petőfivel együtt, majd gr. Batthyány Lajos titkára, 1845-ben Petőfi utódaként a Pesti Hírlap, majd Jókai mellett az Életképek segédszerkesztője, 1848-49- ben Kossuth Hírlapja, majd a Közlöny korrektora, s a szabadságharc bukása után az ugyancsak néhai pápai diák, az ellenállás mártírjává vált Noszlopy Gáspár szabadcsapatában is szerepet vállalt. 1849 és 1853 között a pápai gimnázium tanára volt, majd Baján fejezte be tevékeny életét. Noszlopy titkára volt a pápai diákként a Képző társaság Erdemkönyvében két évvel később (1843-44) jelentkező, de aztán annál buzgóbban emlékező Roboz István honvéd főhadnagy (1828-1916), aki a „Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek fölött” című fohászt is jegyezte.27

S írónk barátja az a pápai jogászként végzett Körösi Sándor (1824-1895) is, akit mint a szabadságharc hadbíráját súlyos várfogságra ítélnek, s akinek kegyelmi kérvényét a család nevében Jókai fogalmazta28, aki aztán szabadulását követően előbb pápai, majd debreceni jogakadémiai tanár, s 1881-től haláláig országgyűlési képviselő volt.29

Jókai visszaemlékezése nyomán futottunk végig a Képzőtársulat nevesebb alapítóinak névsorán, s szerteágazó életpályáikat felvillantva szinte modellértékű képét kapjuk a század második fele előremutató egyházi, közéleti és tu211 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 18J,8-J,9. Bp. 1987.161.242. szám

27 H. SZABÓ im. 135. Roboz emlékezéseinek szavahihetőségét előadásában alapos indokokkal kérdőjelezte meg Laczkó András.

28 JÓKAI: Levelezése... I. 237-238.

20 A legtöbb adat SZINNYEI József Magyar írók élete és munkái (Bp., 1891-1914) című művéből való.

192