Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében

dományos törekvéseinek. Ahogyan az írónk által fogalmazott jelmondat állítja: a Pápai Református Kollégium valóban „Istennek, hazának, tudománynak” nevelte tanítványait.

Pápai hatások, motívumok Jókai írásművészetében

írónk a következő tanévet a túlérzékeny ifjú hipochondriája, majd anyja erélyes döntése nyomán már Kecskeméten kezdte. Monográfusai ehhez a városhoz kapcsolják írói tehetsége és magyarságélménye kibontakozását. Valóban a Petőfi által lemásolt darabot elismerő akadémiai dicséret, az itteni - ugyancsak Petőfivel közös - lapalapítási terv erősíti meg Jókai írói elhivatottságát. S ismert regényeiben a kimondottan szülővárosát érintő írásokat leszámítva alig találunk dunántúli vagy éppen pápai vonatkozásokat. A Bakony is csak az Enyém., tied, övé című regényében, Pápa pedig a Névtelen vár „Egy pápai nap” című fejezetében szerepel, de csak említésszerűen.

A Kecskeméten és „a szabadságharc fővárosában” töltött évek, illetve hónapok hatására, akárcsak az alföldi származású Petőfinél vagy Aranynál, a magyar ember archetípusát Jókai is elsőrenden az alföldi és főként a református, s jelesül gyakran a debreceni magyarokban rajzolta meg. Valóságos mítosza van ebben az időben ennek az embertípusnak, elég itt Petőfi „Magyar vagyok, s kálvinista...” fiktív önjellemzésére utalnunk.

Föltehetőleg hasonló eredetű Jókai Debrecen-kultusza is, ami főként abban mutatkozott meg, hogy regényeiben (A nagyenyedi két fűzfa hamvas meséje kivételével) a református kollégiumként mindig a debreceni szerepel. (Ugyan az önéletrajzi jellegű szépprózai műveiben is tesz utalást a Pápán eltöltött évre, pl. a Tapolca-patakot említve a kései, erősen önéletrajzi fogantatású Asz- szonyt kísér - Istent kísértsen.30) Ámde azok a pápai irodalmárok, akik alaposan tanulmányozták A debreceni lunátikust, az Eppur si muove-1 (És mégis mozog a föld) és az Egetvívó asszony szívet, ezekben egyértelmű pápai reminiszcenciákat találtak.31 A legnyilvánvalóbb bizonyíték erre a Bocsor István által 1832-ben írt hagyományos ballagási ének, a Músa-dal szerepeltetése a

30 JÓKAI Mór: Asszonyt kísér - Istent kísért. Bp. 1997. 80. (Matúra klasszikusok)

31 Tóth im. 10-14., NÁDASDY Lajos: Pápai diákemlékek Jókai regényeiben = Életünk 1975. 2. 151-152., BODOLAY Géza: Jókai „pozsonyi" rektorprofesszora és „debreceni” diákdala a pápai kollégiumban = ItK 1982. 5-6. 699-709.

193