Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Nádasdy Lajos: Petőfi, a pápai diák

Az országos hírű tanárok: Bocsor István és Tarczy Lajos a kor magas szintű tudományos, irodalmi és politikai tájékozottságával, műveltségévelés szellemi felkészültségével (hat-hét nyelven beszéltek, nemcsak a latin, de a német és a francia nyelvet is tökéletesen!) formálták az ifjúság lelkét. Előadásaikat a reformeszmékkel teljes derült lélek, a nemzet jövőjébe vetett rendíthetetlen hit, az osztrák iránti gyűlölet, a szabadságeszmékhez való forró ragaszkodás, szatirikus humor jellemezte. Bocsor történelmi előadásaira még a városi polgárság is beült az iskolába, vagy ha nem fértek be, a nyitott ablakon keresztül hallgatták a professzort. A diákság rajongásig szerette mindkettőjüket. S az ifjak, akik végighallgatták előadásaikat, nemcsak tudományban gyarapodtak, de demokrata érzületben, hazafias szellemiségben is.

Nyilván Petőfire is nagy hatás gyakoroltak ezek az előadások és ezért is volt sorsdöntő év számára a Pápán töltött 1841/42. tanév. Tarczy pártfogásának eredményeként a tanán kar 1841. október 31-én foglalkozott Petőfi fölvételével. Idézzük:

„Tanári összeillések 184.1/2.(1. iskolai évben, tisztelendő Czibor Ferenc Ur igazgatósága alatt. Iső ülés 184Ld. Őszhó 31.d. napján. Jelen voltak Czibor Ferenc igazgató, Tarczy Lajos, Bocsor István, Széki Béla tanárok.

1. Petromcs Sándor az lső bölcsészek közé kérvén magát fölvétetni, azt a határozatot nyerte, hogy a kívánt osztálybai soroztatása csak olly föltétel alatt fog megtörténhetni, ha a II.d. Human iskolabeli tudományokból magányvizsgálatot adand, vagy ha már ezeket valahol tanulta, róla bizonyítványt mutatand elő. ”

E határozat alapján lett tehát Petőfi a pápai kollégium diákja, de még nem subscribált „deák”. Orlai, az unokatestvér a rossz utak miatt csak decemberben érkezett meg Pápára, ezért addig Petőfi Lantay Sándor nevű diáktársánál szállásolta el magát. Valószínűleg azért, mert őt korábbról ismerte, Sopronban már találkozhatott vele. Lantay ugyanis várpalotai születésű volt, előbb Sopronban tanult, gondviselője pedig „özvegy mesternő Farkasné Palotán.” (Vö.: Lantay levele Orlayhoz, 1841. márc. 11. In: Petőfi-adattár, II. 136.)

Amikor Orlai eljutott Pápára, Petőfivel együtt „a ferencrendiek zárdájával átellenében” fogadtak szállást. Petőfinek - s tán Orlaynak is - ez a második pápai szállása, mint látni fogjuk, egészen rövid időre. Ez a lakás az akkori Barát utcában, a későbbi Assisi Szent Ferenc utcában volt. Eddig sajnos nem