Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Csáky Károly: Petőfi és Selmecbánya

3. Lichard buzgó nacionalizmusa ellenére sem lehet mindent a számlájára írni Petőfi távozása miatt. Ezt a nézetet Breznyik János véleménye és az újabb kutatások is megerősítik.

4. Bizonyos konfliktusokhoz, a helyzet ilyenné válásához hozzájárult Petrovics (jó értelemben vett) hetykesége, rendkívülisége.

5. A selmeci líceum a fentiek ellenére jó színvonalú iskola volt, tanárainak legtöbbje kiváló szakember és tehetséges pedagógus volt. A szlovák, magyar, német és latin közeg nyilván szült olyan feszültségeket, melyekkel másutt nem kellett a pedagóguskarnak szembenéznie.

Selmec a kudarcok ellenére is jelentős állomása Petőfi életének. Megérkezése után nyomban tagja lett a Nemes Magyar Társaságnak, a líceum jónevű önképzőkörének. Különösen Szeberényi Lajossal, a kör másodelnökével került jó barátságba.

Selmecen a színházművészettel is komolyabban ismerkedett, hiszen a városban szereplő társulatok előadásait buzgón látogatta. Talán ebből is adódtak bizonyos konfliktusok Petőfi és az iskola között. Erre utal az irodalmi kör történetét összefoglaló Pesthy látván is „A selmeczbányai lyceumi Petőfi Kör története” című írásában. A Pesthy-féle dolgozatot is tartalmazó Érdemkönyvet a selmeci evangélikus egyház őrzi.31 Ennek lapjairól közöljük a terjedelmes munka Petőfivel foglalkozó részletét.

„Az 1838/39 év a Magyar Társaság, most, már Petőfi Kör előtt mindig a legnevezetesebb fog lenni, ekkor volt tagja a körnek hazánk halhatatlan költője, ekkor volt tagja a körnek a világirodalom kimagasló alakja, elekor volt, tagja. Petőfi Sándor. Mint elsőéves ékesszóló) iratkozott, be a körbe, midőn az aszódi algymnáziumot bevégezve tanulmányainak folytatáséira a Selmeczi lyceumba jött. Petrovich már ekkor is készített apróbb próbáikat, és azokat megmutatta jó barátjának, Szeberényi Lajosnak, a ki ekkor a kör elnöke volt. Szeberényi, buzdította őt a munkálkodásra, ő beszélte rá, hogy lépjen fel a, körben. Nagy költőnk oct. 3f" lépett fel először, a mikor is »nem szavalta dicséret, nélkül a Csák czi.mű műnkéit.,melyet valóban meg is érdemelt,.» Nov. f" 11

11 I’ESTHY István: A selmeczbányai lyceumi Petőfi kör története. A Selmecbányái Petőfi Kiír Érdemkönyve. (Pesthy írása előtt Újhelyi József Budavár visszavétele című munkája (1893. IV. 17.), utána pedig Kovalszky János Világos című dolgozata található. Az utolsó beírt munka dátuma: 1894. VI. 5.

73