Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Asztalos István: Petőfi Sándor, az aszódi diák
Azok az írások, esetleg versek, amelyeket Petőfi Cancrinyi Emíliának Aszódon írt, sajnos elkallódtak. Am ezek a „művek” még jobban igazolták Koren előtt, hogy a mészárosfiúnak igen jó a stílusa, „...a magyar irályban annyira kitüntette magát, hogy ő bízatott meg az akkoriban szokásos búcsúszó (valedictio) elkészítésével és elmondásával... ” - emlékezett az eseményre Koren. így készült el 1838 tavaszán, a tanévzáró vizsgára az első ismert Petőfi-vers, az „Immár kész koszorúnk... ” vagy amiképpen a verseskötetekben közlik, a Bucsuzás. Nem Petőfi, hanem Koren István kézírásában maradt ránk ez a költemény, amely inkább jól sikerült írásbeli dolgozat, mintsem egy szárnyaló Petőfi-vers. Mégis kedves számunkra, mert az egyetlen, amely az Aszódon írtak közül ránk maradt. Kovács József Lászlónak a közelmúltban nyomtatásban ismét megjelent tanulmánya szerint Petőfi alapos irodalomtudományi felkészültséggel rendelkezett aszódi diákkorában már, hiszen tulajdonát képezte a Toldy Ferenc Handbuch der ungrischen Poesie c. 1827-1828 -ban Pesten és Bécsben kiadott munkája. A Szeberényi Lajosnak 1838 decemberében Selmecen 3 ft 12 krajcárért eladott könyv aláhúzásai bizonyítják, hogy a metrikus verselést elemezte, megtanulta, így számára nem jelentett gondot a Bucsuzást hexameterekbe szedni. S végül a színészet. Amit tudunk, azt a legújabb kutatásoknak és Kerényi Ferencnek köszönhetjük. 1837 tavaszán Balogh István színtársulata járt Aszódon és a Galga völgy más településeiben. Bár a diákoknak tilos volt a színielőadásokat látogatni, azért - különösen az idősebbek és a bátrabbak - áthágták ezt a szabályt és belopakodtak a nézőtérre. Petőfi is ezt tette, hiszen ő már Pesten is „sokat ólálkodott a színházak körül”. Vonzotta színészet és minden bizonnyal kamaszkori rajongással beleszeretett a társulat üdvöskéjébe, László Borbáládba. Mindennek lehet valóságalapja, hiszen a visszaemlékezők szerint maga Petőfi is sűrűn emlegette a színésznő Borcsát. Az első syntaxista diák tehát jelentkezett a társulatnál. Az igazgató nyíltan nem utasította el a fiút, ám felvételét iskolai engedélytől, elbocsájtó végbizonyítványtól tette függővé. Petőfi tehát - nagy eltökéltséggel ment tanárához és kérte az igazolást. Koren becsületes, lelkiismeretes pedagógus és gondos családapa volt. Tudta a kötelességét, tudta, hogy 60
