Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Székelyné Kőrösi Ilona: Petőfi kecskeméti iskolája és tanítója
Ettől kezdve — de különösen a latin nyelv tanításának bevezetése után — nem volt panasz a szigorú tanítóra. A nyelvoktatás sikere és az iskola növekvő népszerűsége Schifferdecker érdeme volt. Híres volt szép írásáról is. A szépírásgyakorlatokhoz sajátkezűleg írta elő az első sort minden tanítványának. Petőfi is tőle sajátította el a betűvetés szép, kalligrafikus formáját. Nemcsak latin, hanem német nyelvet is oktatott. 1824-ben, az áprilisi vizsgák alkalmával a jelenlévő szülők és az egyháztanács annyira meg volt elégedve a tanulók előmenetelével, hogy az egyház curátorának tolmácsolásában nyilvános dicséretben részesítették a tanítót. Schifferdecker Dániel életéről és munkásságáról legrészletesebben az a napló szól, amelyet a tanító rendszeresen vezetett, és amely az 1960-as években egy kései rokona jóvoltából került közgyűjteménybe.8 A feljegyzések nem az utókornak készültek, hanem nagyon is praktikusak, hétköznapiak és mának szólók — ám annál hitelesebben tükrözik a tanító műveltségét, érdeklődési körét, szemléletét, életvitelét. A 315 oldalt kitevő vegyes feljegyzéseket olvasva egy, akár tipikusnak is mondható mezővárosi tanítói életmód rajzolódik ki előttünk. Mindenekelőtt említésre méltóak azok a bejegyzések, amelyek közvetve vagy közvetlenül a tanítással kapcsolatosak (a tanulók névsorán és a tandíjbefizetések jegyzékén túl). Számunkra az egyik legfontosabb a bejegyzések közül Schifferdecker könyveinek jegyzéke. Már a belső bontón is találunk egy feljegyzést arról, hogy 1 forintért megvásárolta Fisser József: Oktatás a’ szép írás mesterségében című könyvét. Könyvjegyzéke 69 könyvet sorol fel, ezek közül 41 magyar, 15 latin és 13 német nyelvű volt. Feltételezhetjük, hogy ha a könyvek nem is kerültek közvetlenül a tanítványok kezébe, tartalmukat felhasználta az iskolai munkában. A Gyermekek barátja9 című könyvet biztosan, hiszen a kisiskolái tankönyvek közül ekkortájt ez volt a leggyakrabban hasz- * * „Notationes variae”. Báes-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Vegyes Okiratok Gyűjteménye; 315 számozott oldalt tartalmaz. Gömöry Jánosról, a naplót közgyűjteménynek ajándékozó evangélikus iskolaigazgatóról: HELTAl Nándor, 1999. 8. old. A' Magyar Gyermekek Barátja, vagy «Ily hasznos Olvasó Könyv a házi és Oskolai tanuló Gyermekek' számára, mellyből azok á legszükségesebb és leghasznosabb Tudományokat gyenge elméjükhöz képest megfoghatják, mellyet T. T. Wilmsen urnák Német nyelven szerkesztett 100- dik kiadás után sok bővítésekkel 's a' hol szükségesnek vélte, újabb szerkesztésekkel, minden Keresztény hiten levő tanuló gyermekek’, haszonvételére alkalmaztatott és hazai nyelven kiadatott Lánghy István. Pest, 1829. 31
