Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Székelyné Kőrösi Ilona: Petőfi kecskeméti iskolája és tanítója

tus kollégium — amelyet 1564-ben alapítottak — Debrecen partikulájaként működött. 1830-ban főiskolai rangot kapott, diákjai bölcsészetet, jogot és teológiát is tanulhattak. 1831-ben felépült az iskolának otthont adó Ókollégium. A piaristákat gróf Koháry István földesúr telepítette le Kecskeméten 1714-ben. A következő esztendőben már működött a gimnázium, amely magas színvonalának és ingyenességének köszönhetően nemcsak a környékbeliek számára volt vonzó, hanem pl. erdélyi és bácskai diákok számára is.

A kecskeméti evangélikus elemi iskola 1792-től 1872-ig, pontosan 80 esztendeig működött az egyház által fenntartott önálló intézményként.

Az evangélikusok létszáma a város összlakosságához viszonyítva elenyésző volt: hagyományaik, iskolájuk és jeles személyiségeik révén mégis maradandóan hozzájárultak a város kulturális arculatának, szellemének alakításához. A környék evangélikusai számára Kecskemét jelentette a lutheránus központot. Kecskeméten történő letelepedésük a 18. század második felében kezdődött. Elsőként a Felvidékről érkeztek evangélikus vallású kézműves mesterek. Foglalkozásuk jelentős mértékben befolyásolta a várost a letelepedés támogatásában. Elsőként Hruz Mihály lakatos kapott letelepedési engedélyt és polgárjogot, nem sokkal később pedig Egyházy László borbély, Horváth János kovács és Kovácsay Dániel szűrszabó.

II. József türelmi rendeletének megjelenésekor még sem létszámban, sem anyagilag nem volt olyan erős az evangélikus közösség, hogy önálló egyházközséggé alakuljon.1 Halottaikat a református lelkészek temették el. Rövidesen különálló temetőföldet is vásároltak. 1791-ben kaptak templomépítésre és lelkésztartásra vonatkozó engedélyt, és még ugyanabban az évben egy városközponti épületben kialakították az iskolát, imaházat és a parochiát. Az első lelkész — a Borsod megyéből érkezett Wenich György — beiktatására 1792. október 14-én került sor. Az eseményről a Magyar Kurír is hírt adott. 1 2 Az első nyilvános istentiszteleten valamennyi felekezet képviselői jelen voltak; a szertartás színvonalát a református kántor és diákjainak éneke is emelte.

1 Jegyzőkönyv dr. Raffay Sándor bányakerületi ág. hitv. ev. püspök által 1928. május 19-20-án tartott canonica visitatio alkalmából. (A kecskeméti ág. hitv. ev. egyházközség története 1792— 1928. Gépelt példány a kecskeméti Evangélikus Lelkészi Hivatal irattárában).

■ Uo., valamint KIS János — SZILÁGYI Tibor 1992. 7. old.