Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Székelyné Kőrösi Ilona: Petőfi kecskeméti iskolája és tanítója

Az 1790-es években az egyházközség körülbelül 500 lelket számlált. Iskolájukat 1792-től tartották fenn. Az önálló evangélikus iskola történetében összesen 15 tanító követte egymást 1872-ig.3

A tanító fizetése kezdetben 100 rh forint volt: ehhez kisebb jövedelmek járultak (temetés, ostyasütés, fűtőpénz stb.) 1811-től a készpénzen kívül rendszeres természetbeni juttatásként 20 véka búzát, 6 akó bort, 2 öl fát kapott, a temetések után 15-24 krajcárt és a gyermekektől tandíjként 1-1 forintot.4 *

A korabeli tanítók iskolázottságáról keveset tudunk. Horváth János például, aki 1801—1815 között tanított az evangélikus iskolában, kiszolgált káplár volt. Mégis nagy megelégedésre végezte munkáját.

A 19. század első felében megerősödött és jó hírnévre tett szert az evangélikus iskola. Más felekezetek tekintélyes családjai is járatták ide gyermekeiket (pl. a görögkeleti kereskedők), evangélikus gyermekek pedig vidékről is érkeztek az iskolába.

A beiratkozások májusban voltak, a gyerekek a kezdő vagy szoktató osztályba kerültek. Októbertől áprilisig tartott a tanév, amely „examennel” végződött. Az olvasás és íráson kívül fő tantárgy volt a biblia históriája, amelyet Hübner szerint, magyarul tanultak.

1823-ban az egyháztanács úgy döntött, hogy bevezetik a latin nyelv oktatását is: „Szükségesnek látván azt, mivel azon gyermekek, akik ebből nagyobb oskolára mennek által, ott könnyebben fognak boldogulni a deák nyelv tanulásában. ”r‘

Az evangélikus iskola Petőfi korában szerény, nádfedeles, fehérre meszelt épület volt a városközpontban, „Egyetlen tanterein volt benne, melyet egy nagy boglyakemence fűtött; három ablaka közül kettő az udvarra, egyik egy kis kertre szolgált. A helyszűke koedukációt, eredményezett: fiúk és lányok együtt tanultak.

3 Név szerint: Wenich Sámuel 1792—1794; Sztraka Mátyás 1794—1795; Makovinyi József 179(5— 1800; Horváth János 1801—1815; Kapesandi István 1815—1816; Schifferdecker Dániel 1817— 1830; Udvardy József 1830—1835; Gömöry Frigyes 1835—1839; Possert János 1840—1844; Dudás György 1844—1846; Ulrik József 1846—1854; Wolfgang Lajos 1855—1859; Sass István 1858—1867; Kressák Pál 1860—1902; Sifert Henrich 1867—1869; Steiger Ferenc 1869—1871; Rhuz Béla 1902—1912 (kántor-hitoktató, 2 évig kisegítő, 8 évig rendes); Szarka Jenő kántorhitoktató 1912-től.

' PÁSTHV Károly, 1896. 18. old.

" Kis János — SZILÁGYI Tibor 1992., 92. old.

29