Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Veress Zsuzsa: Jókai és a mai olvasó

osztályok. Ebből azonban nem adódtak lényeges különbségek, mondjuk pl.: a humán osztályok javára. A különböző korosztályok között azonban voltak lényeges különbségek.

Mindegyiküktől őszinte választ kértem - ennek érdekében a nevüket nem kellett felírniuk a lapra - s azt, hogy sorolják fel, mit olvastak Jókaitól, majd írják le, mi a véleményük róla. Szeretik-e, szívesen olvasták-e, s akár igenlő, akár nemleges választ adnak, indokolják. Kapcsolják valamely viszonyítási ponthoz; egy olyan szerzőhöz képest, akit nagyon szeretnek, hol áll Jókai a „slágerlistájukon” - s végül feltettem azt a kérdést, hogy szándékukban áll-e a jövőben még olvasni Jókaitól.

Az első kérdésre válaszként - korra, nemre, továbbtanulási szándékra való tekintet nélkül - szinte kizárólag csak a kötelező olvasmányokat sorolták fel. Ezek pedig: A nayyenyedi két fűzfa, (bár ez is csak a nyolcadikosok írásában szerepelt, akiknek ezt tavaly én tanítottam - az idősebbek vagy valóban nem tanulták, vagy nem emlékeztek rá, mindenesetre meg sem említették) szerepelt még A kőszívű emberfiái és Az arany ember. Ennyi.

A 135 diákból három olvasott ezeken kívül mást is. Egyikük a Kárpáthy Zoltánt, a másik az És mégis mozog a föld-e t és a Kárpáthy Zoltánt, a harmadik a Rab Rábyt. Mindhárom felsőbbéves lány volt. A többieknek mintegy 1/5- e bevallotta viszont, hogy a kötelező olvasmányokat sem olvasta, illetve nem olvasta végig. „Nem bírtam vele” - ahogy ők fogalmazták.

Az összes korcsoportban körülbelül a diákok fele nyilatkozott Jókairól úgy, hogy szereti, ill. hogy tetszett az a néhány könyv, amit elolvastak tőle. A 12. évfolyam fakultációs csoportjában, ahol a diákok mindannyian magyarból fognak felvételizni, kicsit jobb volt az arány: a felénél valamivel több tanuló válaszolta, hogy szerette ezeket a regényeket. De ők is csak két regényt soroltak fel, igaz, ők azt írták, hogy biztosan fognak még a jövőben Jókait olvasni.

Ezt az utóbbi kérdést egyébként sokan meg sem válaszolták, s a válaszadóknak pedig mintegy 40%-a azt válaszolta, nem hiszi, hogy fog még Jókai- regényt olvasni.

A 8. és 9. osztályosok közül azok, akik pozitív véleményt fogalmaztak meg, általában a jó tanulók, a többieknél okosabb, elmélyültebben gondolkodó és érző diákok. Indoklásukban főleg az izgalmas történet, az érdekfeszítő cselekményvezetés, a nemeslelkű szereplők, az érzelmi telítettség és a happy end szerepelt.