Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Hudi József: Pápa szabadalmas mezőváros a reformkorban
felállítását.32 Ez utóbbinak a megvalósítását azonban a főiskola körül zajló székhely-vita elodázta.33 A kollégiumi tanárok tanóráikat a hazafias nevelésre is felhasználták, de a liberalizmus eszméi más módon (pl. könyvolvasással) is terjedtek. Ennél is fontosabb, hogy a tanulók a polgári értékrendet és magatartáskultúrát - megítélésünk szerint - elsősorban a szorosan vett iskolán kívüli tevékenységként, a diákegyesületek, irodalmi körök összejövetelein sajátították el.34 A kollégium hagyományos szigora ugyanis teljesen átszőtte a tanulók mindennapi életet; az ifjaknak attól kezdve, hogy az őszi tanévkezdéskor a kollégium diákjaivá váltak, az iskola elvégzéséig, sőt még azon túl is szabályok sokaságát kellett betartania.35 A törvények a legapróbb részletekre is kiterjedtek; nemcsak a magatartási, viselkedési normákat, a tanulók és egyes tisztségviselők kötelességeit írták elő, hanem azt is, mikor milyen öltözet dukál, s a csekély szabad időt hogyan lehet eltölteni.36 32 KIS: i. m. 1,1 A neveléstani tanszéket csak 1849 őszén sikerült megszervezni. 1838-1847 között Székesfehérvár, Révkomárom, Veszprém és Győr a főiskola megszerzésért, Pápa - eredményesen - annak megtartásáért küzdött. M A különböző kommunikációs formák nem különültek el mereven: a képzőtársulatnak válogatott könyvtára is volt, sőt még a jótékony egyletnek is volt néhány könyve. Itt jegyezzük meg, hogy a főiskolai olvasótái-sulat a Képzőtársulathoz kötődve, de azzal párhuzamosan működött, melyet fennmaradt jegyzőkönyve is bizonyít. DREL I. 7. Olvasótái'sulati Jegyzőkönyv 1847-1850. A jegyzőkönyv alcíme is a képzőtái-sulati kapcsolatra utal: „A' vegyes- és komoly müveket tartalmazó könyvtárnál”. A jegyzőkönyv a kölcsönző nevét, a kölcsönzés idejét (kivitel, visszahozatal), a könyvek jelzetét (szak, azonosítószám megnevezése) tartalmazza. A kölcsönzési napló bizonyítja, hogy a reformkor végi nemzedék tagjai a legkoi-szerűbb szak- és szépirodalmat olvasták. *' Az iskolai törvények pl. a végzettek erkölcsi kötelességévé tették, hogy segítsék az egykori alma mater fejlődését. 30 Tiltották pl. az alantas néposztályhoz illő hegedű használatát; a tiltással elősegítették, hogy a felső osztályok tanulói a csapszékeket, kávéházakat látogassák - ami szintén tilos volt. Néhány példa a tantestületi jegyzőkönyvből! 1838 tavaszelő 20-án tanulótársainak vallomása alapján Zmeskál Antalt, a logikai osztály hallgatóját éjszakai garázdálkodásért, „több ablaktörésekért, részegeskedéseiért”, mint megjobbíthatatlant, 12 pálcára és elbocsátásra ítélik. 1838. tavaszelő (március) 24-én Györfi Péteri a tanulók sorába visszaveszik, mert tisztázta magát azon vád alól, hogy „egy személylyel titkos szerelmi kalandjai lettek volna". 1840. február 22-én jegyzik fel: 1-ső nyelvészeti iskola tanítója Nagy Antal Úr bálban találtatván megintetett.” 1840. május 13- án ismertetik Tóth Ferenc püspök levelét, melynek értelmében az egész ifjúságot össze kell hívni, s felszólítani, „hogy a' templomban magokat tisztességesen viseljék, oda idejében bemenjenek ’s a' jegyző esküit reájok szigorúan vigyázzon.” 1840. december 2-án vizsgálatot rendelnek el „azon botránkoztató zajongás felöl, mely november 27-dikén tartatott hangverseny alkalmával történt és a’ mely a’ vcirosi közönség által kizárólag egyedül a’ főiskolai ifjúságnak tulajdoníttatik. ” Halom Ádcim 1841 őszén bizonyítványt kért, hogy tanulmányait másutt folytathassa, mivel a „múlt augusztus hónapi vérengzés napjaiban a’ felbőszített polgárság állal minden valódi ok nélkül ’s erőszakosan a’ nemes megye börtönébe hurczoltatva, becsületében - kimondhatatlan 20
