Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Hudi József: Pápa szabadalmas mezőváros a reformkorban

A törvények összeállítói a legfontosabb szempontnak a kollégium működőké­pességének fenntartását; vagy másként: a jótevők (a gyülekezetek) jóindulatá­nak megnyerését tartották - ettől függött ugyanis a kollégium jövője.37 Természetesen időnként a szülőkkel szemben is meg kellett védeni a kollé­giumi autonómiát. 1838 karácsonyán, s a következő év pünkösdjén az előírások ellenére több szülő hazavitte vagy hazahívta gyermekét. Az 1839. június 24-27- én Pápán tartott egyházkerületi közgyűlés a tanítókat és a lelkipásztorokat kötelezte arra, hogy az illető szülőket világosítsák fel, s magyarázzák meg nekik, hogy csak a tavaszi vizsgaidőszak végén mehetnek vakációra.38 A 6 gimnáziumi osztályra, ezen felül 3 filozófiai, majd 2 teológiai osztályra tagolódó kollégiumi diákság3® elvileg egyenjogú tagokból állt, a gyakorlatban azonban az életkor (inas-deák viszony) éppúgy megkülönböztető szerepet játszott, mint a gazdasági helyzet (alapítványi ösztöndíjas, vagy önfenntartó az illető), mint a rendi hovatartozás (a nemesi, polgári, paraszti származás). Újabb megosztottságot jelentett a vallási hovatartozás: a gimnáziumba és a főiskolára ugyanis nemcsak reformátusok jártak, hanem evangélikusok és izraeliták is. A leghátrányosabb helyzetben a szegényparaszti származásúak voltak: ne­kik kellett a legtöbb sérelmet és megaláztatást elviselniük azért, hogy a tanítói, lelkészi, jogi diploma megszerzésével a maguk és utódaik számára a társadalmi mobilitási esélyeket biztosítsák. A kollégium szellemi hatásának értelmezéséhez figyelembe kell vennünk, hogy a nemzeti szellemű nevelésnek komoly akadályai voltak. A XVI-XVIII. századi iskolai törvények egyedül a latin nyelv létjogosultságát ismerték el. fájdalmára - csorbát szenvedettaz újabb vizsgálat lezárultával, 1842 tavaszán ki is adják bizo­nyítványát. Ekkor már Nagykőrösön tanult. Később radikalizálódik; 1848-ban Csajágon tanít, s mint a mezőföldi parasztság agitátora tűnik lel ismét. 1844. télelő (december) hó 15-én Tarczy Lajos igazgató úr Jelentette, mikép ö a’ polgári Casinó tagjai által fölkéretett, hogy a’ legköze­lebb tartandó tánc.zvigalomba nehány jó tánczos ifjal bocsásson. A' kérelem azon egyszerű okból tagadtatik meg; mivel az ifjúság és polgárság közti vérengzések óta még nem csillapultak le teljesen a’fölizgatott kedélyek. Tartván tehát az igazgatóséig az ingerültség kitörésétől, tanéicsos- nak véli ez alkalommal ifjait e' vigalomból messze tartani. ” :l7 DREL I. 1. a. Az egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvei 1842. A kötet végén közölt statisztikai táblázatból kitűnik, hogy az 1841/1842. tanévben a dunántúli református egyházkerület 9 esperessé- gében 277 anya- és 50 leányegyház működött. ;iH DREL 1.1. a. Az egyházkeiületi közgyűlés jegyzőkönyvei. 1839. No. 47. 311 Kis Ernő: A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának története 1531-1895. Pápa, 1890. 200-224. 21

Next

/
Thumbnails
Contents