Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében
mán így maradhatott meg benne a kurta novellában is megörökített részvét a megalázott ember iránt.) Az elátkozott család és a hozzá ígért, de csak későn megírt A barátfalvi lé- vita nem tartoznak Jókai legismertebb könyvei közé, s a szakirodalom is - érzésem szerint méltánytalanul - mint szélesebb korrajzban kiteljesedni nem képes műveket,59 az életmű másodlagos alkotásai közé sorolja. Holott éppen e két munkában ütközik ki az író dunántúli protestáns neveltetése, az elmúlt évszázadok komáromi - és a pápai - hitharcainak emléke, amely meghatározta Jókai történelemszemléletét. Az 1850-ben elkezdett, és csak szokatlanul későn, 1856-ban befejezett első részt az író édesanyja halála utáni megrendülés, és a tűzvész és háború pusztította szülővárosa iránti részvét is ihlette. Ezek mellet az önéletrajzi mozzanatok mellett az élő hitű református családban felnőtt és protestáns tanintézetekben iskolázott elbeszélőt, aki sosem zárkózott el az aktualitásoktól,a Bach-korszakban az evangélikus és a református egyházat még a hírhedt Protestáns pátens kiadása előtt ért sérelmek is fordíthatták a „hitszakadás” kegyetlenséggel és méltánytalanságokkal teli időszaka felé. Szokatlanul szenvedélyesen érvel az író Az elátkozott család utószavában a történet valódisága mellett: >rAz események, miket e regényben leírtam, alapvonalaikban mind igazak. Kevesen fogják már azokat ismerni, mert hiszen az újabb kor jobban elfelejti a régi halottjait, mint gazdag örökösök eltemetett ősüket. A vallási villongás, mely miután országosan lecsendesült, még azután sokáig fenntartó, magáit egyes hatalmasok akaratában. ”n" Ezeket a sorokat a monográfus mintegy védekezésnek érezte, mert szerinte: „Az egész művön hangsúlyozott könnyűség érzik: gyakorta mintha csak játékos kedvét akarná kiélni az író. Mi ezzel szemben éppen az irányregényben szokatlanul konkrét történeti, néprajzi alapanyagban a pápai vonatkozásokat feltárva a regényességet megtagadó, vallomást tévő írónak adunk igazat. Bár a komáromi földrengés időpontját illetően három évet téved, Nagy Miklós szerint is a regény főhősei az 1760-as évek itteni hitvédőjének, idősb Péczely József református lelkésznek, és üldözőjének, a földrengés után épített református szükségtemplomot lebontató Ordódy Péter katolikus alispánnak 59 NAGY Miklós: Jókai. A regényíró útja 1868-ig. Bp. 1968. 171. 00 JÓKAI: Az elátkozott... 267. 01 Nagy: Jókai... 1868-ig 171. 200
