Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében

felismerhető alakmásai.62 Gárdon László családi legendát jegyzett föl, s ebben a három Jókai-regényben (Egy magyar nábob, A debreceni lunátikus és Az elátkozott család) is feltűnő hihetetlen, cirkuszi porondra illő memóriabravúr egy létező hajdani pápai diák, az Új Magyar Atlienásban is szereplő Kiss Adám (1795-1838) nevéhez fűződik.63 A teológiai tanulmányait Debrecenben és Pápán végző kiemelkedő tehetségű lelkészfi a kötelező három év iskolai rek- torságot Szőnyben töltötte 1819 és 1821 között. írónk innen is hírét vehette, hogy teológiai munkái mellett „kitűnt egyszersmint roppant emlékező tehetségével”.64 A memóriájáról elhíresült Kiss léhaságban és szélhámosságban nem előképe Az elátkozott család világszédelgő ál-Kadarkuthy Viktorénak, hanem mintha jó útra tért későbbi énje, A barátfalvi levita Gutái Lőrince volna: 1821- től 1824-ig kiváló tanulmányi eredményei jutalmaként a jénai és a göttingai egyetemet látogatta, majd rövid csépi lelkészkedés után a rangos püspöki székhely, Dad lelkipásztoraként végezte rövidreszabott életét. A kétarcú főhőshöz hasonlóan az egyenesvonalú történet a két egymástól a megírás idejében is távol eső65 regényben mintegy megfelel egymásnak. Az elátkozott család a gyűlölet és a képmutatás tragédiája, ami feloldódik az emberbaráti, felekezeti és erkölcsi megbékélésben. A regénybeli Barátfalva, más néven Dudar nem a természetadta paradicsom, mint például Az arany ember Senki szigete, hanem az emberi munka és törekvés, Gutái vezeklő tálentuma virágoztatja föl itt a kopár, kietlen vidéket. A kései Jókai utópiája ez, s bár a lábjegyzetben 1849- es bükki bujdosása helyszínére, a borsodi Tardonára hivatkozik,66 mégis egy emberektől elzárt kis bakonyi, színreformátus, a környező falvak lakói által a tatárutódoktól lakottnak tartott falucska, Dudar neve csúszik a tollára. S idézi a pápai diákok által is ismert dudariakat csúfoló versikét: „Dudariak nem élhetnek, / hacsak szenet nem. égetnek:/ akkor is csak úgy élhetnek,/ ha bükkfa- szenei égetnek. ’*'02 * * * * 7 Aligha véletlen ez, mivel a történeti földrajz e korra vonatkozó leírása szerint a dudariak legfőbb megélhetési forrása az almatermesztés,

02 Uo. 174.

11:1 Id. GÁKDON László: Két Jókai regény két főhősének történeti alakja. Szeged 1970. Kézirat Fellelhető: DRETGy Kézirattára, 0.10 és Sz. Kiss Károly: Új Magyar Athenas Bp. é.n. (1882)

111 Új Magyar Alhenás 211.

,ir’ 1858. és 1893. A dudariak tatár eredetéről DORNYAY Béla: A Bakony. Bp. 1927. 30.

m JÓKAI: Az elátkozott... - A barátfalvi... 300.

07 JÓKAI: Az elátkozott... - A barátfalvi... 312.

201