Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Hudi József: Pápa szabadalmas mezőváros a reformkorban

meghatározták.29 A kollégium igazgatójának, a kiválóan képzett főiskolai professzoroknak éppúgy be kellett tartani az írásban is rögzített normákat, mint a gimnáziumi tanároknak, vagy az elemi osztályban tanítóknak. Nyilvánosan még kritikai észrevételeket sem tehettek az egyházra vagy a fenntartóra. Ha sokáig állásban kívántak maradni, nagy önfegyelemre volt szükségük ahhoz, hogy a számukra végzetes konfliktusokat elkerüljék. Elég csupán arra emlékeztetni, hogy a kantiánus Mándi Márton István, majd a hegeliánus Tarczy Lajos esetében is kis híján kenyértörésre került sor. A szellem szárnyalásának gátat vetett a cenzúra, amely az 1838-ban megnyíló pápai főiskolai nyomda tevékenységét is meghatározta. A professzorok által írt újságcikkeket, tankönyveket és tudományos munkákat ennek tudatában kell olvasnunk és értékelnünk.

A Mándi Márton halála után fellépő, nehéz körülmények között30 dolgozó professzorok liberális felfogású új nemzedéke - Bocsor István, Tarczy Lajos, Stettner György, Széki Béla - kétfrontos harcot vívott. Egyszerre törekedett a kollégiumi rendtartás és a tananyag korszerűsítésére, s a diákok iskolán kívüli önművelési formáinak elismertetésére.

Jelentős előrelépésnek tekinthetjük az 1836-ban bevezetett új törvényeket és 1839-ben életbe léptetett új tantervet, amelyek szabadabb légkört teremtettek. Az új törvények például megszabták, hogy a professzorok évente váltották egymást a főiskolai igazgatói székben; a segédtanítók félfogadását - vagyis a leendő professzorok körének kiválasztását - az újonnan felállított tantestületre bízták.31 Az új tan terv meghonosította a gimnasztika (testnevelés) oktatását, az alsóbb osztályokban eltörölte a botbüntetést, s előirányozta egy tanítóképző

21 Philippe Aries francia történész álláspontja szerint az újkorban a tanulók egyre szigorúbb fegyelmezését a kollégiumok tekintélyelvű és hierarchikus vezetése tette lehetővé. A fegyelmezési rendszer fő elveinek az állandó ellenőrzést, a besúgás intézményesítését és a testi fenyítés alkalmazását tekintették. A személyiség tisztelete, az életkori sajátosságokra épülő nevelés igénye csak a XVIII. században jelent meg, s XIX. században vált meghatározóvá (pl. az osztályrendszer bevezetésével). ARIES, Philippe: Gyermek, család, halál. Bp., 1987. 194-199. A magyar- orezági iskolai fegyelmezés társadalomtörténetének feltárása még a jövő kutatási feladata.

311 A professzorok évi fizetése 1842-ig 1000 váltóforint készpénz, 300 váltóforint lakbér, 20 pozsonyi mérő búza és 12 öl fa volt. Ezt 1842-ben 250 váltóforinttal megemelték és a Hajósalapítványból újabb 50-50 forinttal kiegészítették. DREL I. 1. b. Egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvei. 1842. No. 14.

KIS: i. m. 217-219.

19