Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XI. Aminek legjobban örültem

Többnyire virágok és ornamentalis rajzok voltak, akkori fogalmaim szerint a legtökéletesebb kivitelben. Én csak bámulni tudtam ezeket a rajzokat, különösen megnyerte a tetszésemet egy iris rajz kifejlett és bimbóban levő virágokkal. A finom árnyékolást utolérhetetlen mesterműnek tartottam, és addig könyörögtem Stettnernek, a míg ezt a rajzot Tassy János bátyám jótállása mellett lemásolás végett átengedte. Annyi utasítást is adott hozzá, hogy a mélyebb árnyékokat puhább plajbásszal kell megcsinálni. Nagy lelkesedéssel fogtam munkához, nehezen ment, hiszen előzőleg a helyes formákról fogalmat nem alkothattam; de azért az első kísérlet annyira mégis sikerült, hogy bizalmam megerősödött és csüggedetlen kitartással folytattam Stettner mintáinak másolását.

A fokozódó siker nem is maradt el. Miután már elég haladottnak éreztem magam a virágrajzolásban, hozzá mertem kezdeni az alakrajzoláshoz is. Ily nemű kísérletemből egy példány fent is maradt, még nem régen is láttam. Mátyás királynak mellvértes alakja volt ez. Eredetijét Petz Vilmos85 festette, és ezután készült kőrajz szolgált nekem mintául, melyet Barati Pista tanulótársam szülői házánál láttam a falon függő képek közt. Ezt a rajzot később is, mikor már a rajzban elég gyakorlottságot szereztem, elég jónak találtam, különösen, ha azt tekintetíró Az én életem regénye c. önéletrajzi művében Az iskolatársaim c. írásában megemlékezett arról, hogy 15 éves korában az összes híres komáromi személyt lerajzolta „tusban, punktirozva aczélmetszés módra.” JÓKAI 1912. 161., MORLIN 1943. 385., SZÉNÁSSY 2004. - 15 éves volt, amikor Tóth Ferenc református püspökről készült arcképe kőmetszetben megjelent. Azt irta: „aki csak híres volt Komáromban, azt mind lerajzoltam.” Vö. TOKÁR 2001. Tóth Ferenc Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött arcképének fotóját közölte: SZÍJ 1986. 504.

85 Helyesen: Peez (Petz) Henrik (1812-1868) pesti festő, grafikus. 1835-ig a bécsi, majd 1837-ig a velencei akadémián tanult, az 1840-es évektől tanulmányfejeket, arc- és életképeket festett. Többek közt Arany Jánosról, Jókai Mórról, Kölcsey Ferencről készített litográfiát, Vörösmarty Mihály arcképét tusrajzon örökítette meg. Önarcképe a Magyar Történeti Arcképcsarnokban látható.-98-