Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

X. Gyermekkori mulatságok

hogy nem egy hatos áru dohányt kértem, mint rendesen, hanem 8 krajczár árut, a hatosból visszamaradt 2 kraczárt pedig a zsebembe csúsztattam. Mikor a dohányt átadtam, és nagyapám azt a papiros göngyölegből az említett ládikába kiöntötte, mindjárt észre vette a hibát, és azt kérdezte tőlem, mennyiért hoztad a dohányt? Én egész szemtelenül feleltem, hogy egy hatosért. Nagyapám rám nézett, s még egyszer szigorú hangon ismételte élőbbi kérdését, én hogy következetes maradjak, ugyanazt a választ adtam. Nagyapám többet nem szólt, eleresztett. Azt hittem, a dolog abba maradt, azonban nagyot csalódtam, mert a turpisságom nyomban kiderült. Nagyapám ugyanis azt tette, hogy a vallatás után elment a Ziegler-boltba, hogy személyesen derítse ki a tényállást. Ott persze a valóság azonnal kiderült. Maga a boltos magyarázatképpen hozzá tette, hogy neki mindjárt gyanúsnak tűnt fel a dolog, mert az a kis fiú mindig egy hatosért szokott dohányt venni, de ezúttal csak 8 krajczárért kért.

Tisztázva lévén a tényállás, nagyapám haza jött, és engem behívott a kis kamrába, s miután ennek ajtaját utánunk betette, mindjárt rosszat sejtettem, mikor pedig a nadrágszíját kihúzta, akkor már láttam a katasztrófát. Mindez az előkészület minden szó nélkül történt, csak az én szivem dobogott hangosan, mert most már a legrosszabbra voltam elkészülve. A kiszabadult nadrágszíj aztán el kezdett a nyakam körül csattogni oly hevességgel, hogy az éles fájdalom miatt nagyokat si- koltva könyörögtem pardonért, erősen fogadkozva, hogy nem teszem többet.- Na, hát tudod, hogy mért kaptál ki? - szólt hozzám az executio után a nagyapám. Sűrű könnyhullatások közt vallottam meg, hogy tudom. Kikérdezett azután, hogy mi vitt rá engem a rosszra? Én töredelmesen elmondtam, hogy mi volt a czélom, hogy mi módon akartam egybegyűjteni az egy gombolyag spárga árát. Megmagyarázta aztán nekem nagyapám, hogy kettős bűnt követtem el; először sikkasztottam,-87-