Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

II. Gyermekkorom

csa. Minthogy az idő tájban Kossuth Lajos hire-neve betöltötte az egész országot, a fiú gyermekeket székében többnyire Lajosra keresztelték, így nyertem én is a keresztségben Lajos nevet.34 Nagybátyám, Tassy Lajos35, ki ekkor már kollégiumi diák volt, zokon vette a névrokonsá­got, és édesanyám előadása szerint igy fakadt ki: már még ezt a tak- nyost is Lajosra keresztelik. De az ő ellenmondásával a család nem törődött, nagytiszteletű Tüdős József6 másodlelkész, ki egyúttal pro­fessor is volt a kollégiumban, azért mégis Lajosra keresztelt. Kereszt- szülőim voltak: Kiss Pál lakatos mester és neje, született Jakab Zsu- zsánna. Mike András csizmazia mester és neje, született Antal Teréz. Úgy hallottam, hogy nem voltam rossz kisded, de sokféle bajom volt. Egyszer Szent Antal tüze37 volt rajtam, valami vörös folt futotta el az altestemet. Másszor meg gugám akart lenni. A mandulák mellett, az állam alatt vörös daganat keletkezett, mely kemény és tüzes volt, és kínosan fájhatott, mert kétségbeesetten sírtam. Persze akkor doktorról szó sem lehetett. Mire valók lettek volna a javas asszonyok, a szom­34 Kossuth Lajos (1802-1894) népszerűsége különösen a sajtószabadságért elszen­vedett fogsága, börtönbüntetése (1837-1840) után nőtt meg. 35 Tassy Lajos Kacz Lajosné Tassy Teréz öccse. A komáromi református gimnázium retorikai osztályának elvégzése után József főherceg alcsúti gazdaságában kertésznek tanult. 1848-ban nemzetőri szolgálatot teljesített. 1855. március 4-én tüdőbajban hunyt el Komáromban. 36 Tüdős József (1788-1857) Pocsajon (Bihar vm.) született, a debreceni kollégium­ban tanult, 1815-ben a főiskola seniorává választották. Ezután Komáromban lelkészke- dett, egyúttal a gimnáziumban tanított. Három szentbeszéde nyomtatásban is megje­lent. Vö. SZINNYEI 1914. XIV. 590-591. 37 Szent Antal tüze: az orbánc (a vöröses foltokban mutatkozó fertőzéses heveny bőrgyulladás) népies neve, melyet ráolvasással, szentelt gyertyával, gyógyfüvek főzeté­vel gyógyítottak; az „ignis sacer, azaz Szent Antal tüze” kifejezés Melius Herbáriumá­ban (1587) olvasható először. A középkorban szorosan kapcsolódott a háziállatok vé­dőszentjeként tisztelt Remete Szent Antal, majd az őt fokozatosan kiszorító Páduai Szent Antal kultuszához.-24-

Next

/
Thumbnails
Contents