Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XVIII. Pozsony után Pápa

Ezek közt első sorban kell említenem Tarczy Lajost, a mathesis és fizika tanárát, utána Bocsor Istvánt194, a történelem, Kerkapoly Károlyt195 a filozófia, Szilágyi Józsefet196, a classica filológia tanárát, akik igazán díszei voltak a főiskolának. Mindegyik a maga szakmájában kiváló és országos nevezetesség volt, a három első a magyar tudományos academiának is tagja.197

Előttem, mint tanár, legkiválóbb volt Tarczy Lajos. Előadása szabatos és világos. Irálya egyszerű, könnyen érthető, melyen nincs homály, nincs kétértelműség. Előadását mindig biztos alapokon építette fel, ami újat mondott, az mindig az előzőekből folyt, fejtegetései olyanok voltak, mint az egybe kapcsolódó láncszemek.

Az a növendék, akit az isten egészséges értelemmel áldott meg, - ha ennek a tanárnak az előadását figyelemmel kísérte, abból annyit tanulhatott, hogy kéziratra sem szorult. Igaz, hogy ő nem is adott kéziratot sem a mathesisből, sem a fizikából. Nekünk volt külön füzetünk mindegyikre és ebbe jegyeztük fel az előadásait. Hogy mennyire világos és indokolt volt az ő előadása, erre nézve csak azt hozom fel, hogy én

194 Bocsor István (1807-1885) 1837-től haláláig kollégiumi történelemtanár. Vö. KIS 1896. 278., életrajzi monográfiája: FEHÉR 2000.

195 Kerkapoly Károly (1824-1891) pápai főiskolai filozófiatanár, országgyűlési képviselő, 1870-1873 között pénzügyminiszter, majd budapesti egyetemi tanár, a nemzetgazdaságtan előadója. Pápai tanár korában 100-120 holdas birtokán mintagazdaságot alakított ki. SZINNYEI 1899. VI. 112-117.

196 Szilágyi József (1827-1895) nemesvámosi születésű gimnáziumi tanár, 1880-tól igazgató. Pápán tanult, 1848-ban joghallgatóként állt be honvédnek, főhadnagyként harcolt. 1850/51-ben gimnáziumi köztanító, 1851-től a gimnázium latin és görög tanára volt. Vö. SZABÓ 1895., KIS 1896. 278., BONA 2009. 367-368.

197 A Magyar Tudós Társaságot (a későbbi Akadémiát) 1825-ben alapították, első közgyűlését 1831-ben hívták össze. Tarczy Lajost 1837-ben választották levelező, 1840- ben rendes taggá. (Vö. SZINNYEI 1909. XIII. 1303.) Bocsor István akadémiai tagságát életrajza nem említi. (Uo. 1891. I. 1120-1122., KENYERES 1981. I. 225.) Kerkápoly Károlyt 1859-ben választották levelező taggá. (Uo. 1899. VI. 113.)- 196 -