Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
69 tételéért a bíró eleiben idéztetnek, s citáltatnak, és meg nem jelennek, egy forintig megbüntettessenek. VI. Ha valakik az elöljáró eskütt személlyek közül akármellyiket, vagy pedig az ő hivataljok szerint az eleikben adatott parantsolatokban foglalatoskodó alsóbb renden lévő eskütt személlyeket, úgymint a tizenkét eskütteknek eskütt személlyeit vagy (a) dékányokat, vagy kisbirákat, vagy portiót szedő bírót, vagy annak esküttyét ok nélkül motskolják, akár férjfiak, akár asszonyok, akár ifjak, akár leányok légyenek, vagy tizenkét páltzaütéseket szenvedgyenck, vagy 10 garasokig büntettessenek. VII. Hetedik és utolsó punctum, mellynek elsőnek kell vala lenni, ez: minthogy az Isten parantsolja a IV-dik parantsolatban, nevezetesen a szombatnak megtartását és megszentelését, melly szombat megtartásának és megszentelésének hellyében az új testamentomi hívek között állíttatott a vasárnapok megtartása és megszentelése; mind pedig a Nemes Vármegye tilalmazza a vasárnapnak megrontását, erre nézve mi is azt akarjuk és törvényben is tésszük, hogy akárki (a) bíró híre nélkül helységünk lakosi közül a mi határunkból reggeli közönséges isteni tisztelet előtt kimegyen /elmúlhatatlan törvényes okon kívül/, vagy pedig vadászni, halászni, horgászni kimegyen, büntetése az olyatén szetnéllyeknek le(sz), ha eskütt személlyek (le)endenek, egy forint, ha pedig közönséges személlyek, tíz garas. Mely föjebb megírt punctomokat mi is, még most élő esküitek, confirmalunk és adgyuk is magunk subscriptioját. Alsóeörsi bírák és esküttek: Törvénybíró Morocza János, Stephanus Hetesi, habján Adám, Hetesi Ferenc, Vida Istvány, Csóka János, Morocza Péter, Gál János. FORRÁS: LICHTNECKHRT 1996. 242. A rendtartás eredetije: VeML Az Alsóörsi Nemesi Közbirtokosság iratai. Időrendben lévő iratok. I. 5. IRODALOM: JABLONKAY 1968., LICHTNECKERT 1996. 20. 1775 A vámosi (nemesvámosi) katolikus községi elöljárók (esküdtek) eskűszövege Vámos (a későbbi Nemesvámos) egytelkes nemesek lakta népes református nemesi község a XVIII. században, Veszprém tőszomszédságában. A közel 10 000 hold területű község nemesi önkormányzata az 1770-es években 12 tagú volt. Az esküdteket - régi szokás szerint - a helyi református birtokos nemesek közül választották, de két-három református agilis is bekerült a tanácsba. A Helytartótanács - a vármegye közbenjárásával, néhány katolikus nemesi család kérésére — megváltoztatta a régi szokást, s 1772-ben elrendelte, hogy a katolikusokat is vegyék be a tanácsba. 1773-tól a 12 esküdt közül hetet a református nemesek, hármat a katoli- 417 417 Értsd: a vasárnapi munkatilalom megszegését.
