Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
70 kus nemesek, hármat pedig az agilisek közül kellett volna választani. Az eredmény az lett, hogy évtizedeken át egyetlen katolikus esküdt képviselte a helyi katolikus birtokosságot, amely hat „tősgyökeres" családot (Hajgató, Kováts, Mustos, Nagy, Pintér, Tráknyák) jelentett a XVIII-X/X. században. A katolikusok előretörésének újabb állomása volt 1774 áprilisában a plébánia megszervezése. 1775-ben nemcsak a katolikus elöljárók eskűszövegét alkották meg, hanem a katolikus lelkész és tanító fizetését is rendezték. Vámoson a nemesi község mellett az agiliseknek külön önkormányzata volt, élén a „porciózó bíró” állt 1785-ben 1265 lakosa volt a falunak, közülük 238 tartozott a nemesi rendbe. 1847-ben 1623 lakosa közül 1289 volt református, 273 katolikus, 51 héber, 10 evangélikus. A község 436 házában ekkor 772 nemes, nej '1.420 851 nem nemes élt. Én N. N. esküszöm az éllő Istenre, ki atya, fiú, Sz[ent] Lélek, tellyes Sz[ent] Háromság egy Istenre, boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden szentéire, hogy én ezen vámosi n[emes] helységben eskütti hivatalra föl állíttatva, kötelességemben tehetségem szerént, híven és igazán eljárok, minden nemű előttem causámsok[na]k* 419 420 421 nem tekéntvén semmi attyafiságot, szomszédságot, félelmet, adományt, haragot, igaz és hazánk törvényével, s országonk szokásával meg egyező igazságot, tehetségem szerént kiszolgáltatni iparkodom, s híven azt is effectuálni422, s executíőban venni423 fogom, egy szóval a mi eskütti kötelességemet fogja illetni, tehetségem szerént bételjesíteni szándékozom. Isten engem úgy segéljen, boldogságos Szűz Mária és Istennek minden szentéi! FORRÁS: VeML IV. 1. c. Acta Miscellanea. Fase. XIV. No. 1072. Közölte HUDI 1994b. 159. IRODALOM : HUDI 1994b. 21. Mihályháza, 1776. január 4. Mihályháza (Veszprém vm.) nemes község statútumai A közel 4000 holdas kuriális település a XVI1. században (1652) tért át a református hitre, s a XVIII. században is megtartotta református többségét.4^4 Az elemi iskolát fenntartó anyaegyháza a pápai egyházmegyébe tartozott.425 426 1785-ben 598 fő lakta, közülük 150 tartozott a nemesi rendbe. ~ A községi rendtartás kiadását a mihályházi agilisek kérték Veszprém vármegyétől. Legnagyobb sérelmük az volt, hogy a nemesek őket a kocsmáltatás és nádiás jövedelmeiből kizárták. Folyamodásukban a takácsi, derecskéi, nemesszalóki és tapolcafői agilisekhez hasonlóan, szabad bormérést követeltek maguknak. A vármegye az illetékes járási szolgabírót és segédjét bízta meg a vitás kérdések rendezésével. Orosz Ferenc szolgabíró 1776. január 4-én ment ki a Pápa közelében fekvő nemesi községbe és orvosolta az évek óta meglévő panaszokat. Kompromisszumot teremtve az agilisek és a reforrnátusHUDI 1994b. 115-127 419 ILA-KOVACSICS 1964. 292. 420 N. Veszprém megye első alispánjának, Szent Király Szabadgyai Rosos István úrnak a megye állapotáról 1847-ik évre készített hivatalos jelentése. Nyomtatvány, Veszprém, 1848. 2. 421 értsd: ügyfeleknek 422 effectuálni = megtenni, véghez vinni 423 executiőba venni = végrehajtani (ítéletet) 424 A magyarországi református egyház egyetemes névtára 1941. Bp., 1941. 121. 425 THURY 1998. II. 338. 426 ILA-KOVACSICS 1964. 269.
