Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
56 hálásra fél felé vigyenek, és mikor történik, hogy a búzák között mennek, a vezeték lovakat készen ne eresszék, mert fele béreket a helység letartattya!311 VI. Valaki szaput ruhát vagy valami tisztátalanságot a kutaknál vályúban mosand, egy forinttal megbűntettetik! VII. A varázsló asszonyok, a csorda között varázslásnak okáért, a forgácsoknak és apró fáknak szedegetésétül /melly dolgot minap is egy szelíd forma asszony felöl haliánk!/ megszünnyenek, mert valaki illy munkában találtatik, s tapasztalta- tik, ecclésiábul való kitiltásával312 * 314 fog megbűntettetni! VIII. Mivel hogy az helységnek sok rendbéli szükségeltül kényszeríttetvén, ez időre is a kádártai becsületes emberekkel a malomba való járás felől megegyeztünk , annak okáért más malomba senki őrleni való gabonáját ne merészelje vinni, az helység kemény büntetése alatt! FORRÁS: Veress D. Csaba: Szentkirályszabadja évszázadai. Szenlkirályszabadja, 1998. 95. A szöveg eredetije: Szentkirályszabadja református anyakönyve I. 1720. IRODALOM: HUDI 1993b., VERESS D. 1998. 15. Alsóörs, 1728. május 27. Alsóörs (Zala vm.) nemesi községének statútumai A Balaton-felvidéki község a XVI. században tért át a református hitre, a XVIII. században azonban - a katolikus jobbágy rendűek beköltözésével — már vegyes vallásává vált, bár a meghatározó szerepet továbbra is a reformátusok játszották. A község területén az újkorban a veszprémi káptalan és a közbirtokosságot alkotó curialista nemesek osztoztak. A vegyes birtoklás következtében párhuzamosan több önkormányzat működött: a paraszti község és a nemesi communitas mellett az agilisek is külön önkormányzatot szerveztek, amely az 1830-as években már bizonyíthatóan működött. Ezen túlmenően a szőlőbirtokosok életét a hegyközség törvényei is szabályozták. A község első írásbeli rendtartása lakonikus tömörségű, de megtudjuk belőle, hogy az önkormányzat 12 esküdtből áll, a törvénybíró vezeti. A községi bíróság 4 forintig bünteti a vétkeseket. 1728. esztendőben 27. Maii. A külső rendtartás így álla fel A[lsó] Őrsben: törvénybíró Farkas István. Az öreg esküitek 12: Morocza Gergely, Csizmadia István, Guath Mihály, Gál Imre, Huath Imre, Gál János, Maszlay István, Szentes János, Víz Mihály, Vörös István315. Ezek, ha a törvénybíró szavára, vagyis hívására, elől nem állanak, mindenkor 62 pénzre bűntetteinek, ha bizonyos mentséget nem adhatnak. Ha kit penigh a lakosok közül, vagy magok közül bűnéért büntetnek csapással, kalodázással büntetnek, pénzül négy forintig büntessék.316 311 A béiiik felét a helység lefoglalja. 312 Az egyházi közösségből való kiközösítéssel. 1 A szabadi gazdák szerződést kötöttek Kádártával, hogy gabonájukat náluk őrletik. 314 LICHTNECKERT András - MÁRKUSNÉ Vörös Hajnalka: A falu önkormányzata. In: Alsóörs története. (Szerk. Lichtneckert András) Veszprém, 1996. 219-269. 315 A protokollum-részben csak 10 név szerepel, ennyi esküdt jelent meg az ülésen. 316 A közlésben a tagoláson változtattunk, s az aposztrófokat elhagytuk.
