Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
II. A vármegyék nemesi községekre vonatkozó szabályrendeletei
126 választás653 654 nélkül víztartó és öntöző edényeket mindenkor vízzel tele készen tartsa, és az egész község az ő erejéhez képest tsáklákat, lajtoijákot, és ha lehet, fetskendőt, és ah(h)oz kívántató lajtot is, bizonyos hel(y)en és egyedül a tűznek esetére tartsanak. Az isteni törvény és felebaráti szeretett kötelezi arra is minden községeket, és magános birtokosokat, hogy nem tsak a helybéli tűznek, hanem a szomszédságban lévő hasonló szerentsétlenségnek oltássára is, a leg nagyobb gyorsasággal minden eszközeikkel és kézi erejekkel elöl állani, ezen szent kötelességben pedig az elöljárók utat és példát mutatni iparkodjanak. A midőn pedig a helyben támadott tűz kiteijedéssének meg előzéssé vigett, ha valakinek háza le szaggattattván, az által a tűz meg tartattatik, miitó, hogy az illyes le szaggattatott háznak helyre álléttássában (az) egész község kézi és szekeres munkával segétségül légyen, valamint azokat is, akik a tűznek eltássában különös sörénységgel, s haszonyal fáradoztak, és magokat jelessen meg külömböztették, a község jutalmazza. 20- o: Ha az ember vagy gyermek ölés, virengző verekedés, utón állás, tolvajság, förtelmes káromkodás, tűzzel való fenyegetés, botránkoztató fajtalankodás, atyának és anyának tulajdon gyermekei által való meg verettetésse, és más főbenjáró, s a főbb hatalom fenyétékje alá tartozó vitkek történnének, ezeknek meg ítéléssében az elöljárók ne botsátkozzanak, annál inkább azokat el ne födözzék, hanem az illyes esetről tüstént a járásbéli szfolga] bíró urat tudósétsák, és a mennyire vétekben ért gonosztévőnek el szökéssétől tartani lehetne, azt őrizet alá tegyék, szinte halladék nélkül bé köll a járásbéli szo[lga] bíró úrnak jelenteni a tűzi veszedelmet, az emberek, és barmok közt ragadó nyavalát,655 656 kiváltképpen a dühödést, s egyébb rendkívül való szerentsétlen történeteket, úgy az el lopott vagyoniságnak, vagy el veszett marháknak föll talállását, melyekre a járásbéli szo[lga] bíró úrnak rendeléséig a helység elöljárói a felelet terhe alatt vigyázni kötelessek. 21- o: Hogy a szegényebb sorsú nemessek és agilisek az ő személ(y)es meg sértéseik és tsekéllebb érdemű keresettyeik miatt a fáradságos, költséges és pörös útra fakadni, vagy pedig sérelmeiket egészen el hal(l)gatni ne kinszeréttessenek, s magok a panaszlott felek is, a törvényes és formás pör által reménytelen is többnyire elő nem látott vesztességgel ne terheltessenek, egyedül tehát mind a két részre ki terjedő költséges fáradságoknak és a nemesség(g)el szegényéttésének meg előzése vigett rendeltetik: hogy a nemessek között a bötsületnek sérelmével meg történt szóbéli veszekedéseket és kisebb verekedésseket a hadnagy leg feljebb 2 esküdnek maga mellé vitelével 0 meg ítélni, és a vétkes feleket a tselekedetnek minéműségéhez képest az okozott kárnak, vagy testi fájdalomnak lelki ismiretes betsű szerént való meg téréttéssén föllül, 3 f[orint], legfellebb 12 flprint] büntettetni; mely büntetésbül 1 fjorint] 30 xr. az elöljárők[nak], a többi a meg sértett félnek fog adattatni, nem külömben a hadnagynak hatalmában lészen a szemben való költsön és a kortsmabéli adósságokat, melyek 20 f[orin]tokon föllül nem terjednek, a tselédeknek meg tagadott füzetéseket, a magános birtokok közt támadott kérdéseket és hasonlőképp(en) (a) 20 fjorintot] föllül nem halladó vallásokat elegendő próbák[na]k elöl adása és így a keresetnek tökélletes kimutattása, vagy a tallózásnak a panaszlott fél által lett ismérése után meg ítélni. 22- o: A midőn valaki panaszát a hadnagynak bé mutatja, tartozik a hadnagy a panaszolkodó, és vádolt személ(y)eket bizonyos napra maga elejbe rendelni és leg fellebb két eskütt embernek maga mellé vételével a panaszt meg vi(z)sgálni, értsd: válogatás 654 helyesen: serénységgel 655 a fertőző betegséget 656 vételével
