Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
II. A vármegyék nemesi községekre vonatkozó szabályrendeletei
123 szór illyen tilalmas cselekedetben tapasztaltatik, mindenkor 12 f[orint]ra büntettes- sen; biintetéssnek fele az elöljáróké, fele pedig a cassájé. 12- o: Hogy a réteknek legeltetéssében a magános birtok tulajdonságának nagy sérelmével tapasztalt rendetlenségek, és károk a közönséges kívánság szerént meg gátoltassanak, meg állapíttatík, hogy Sz[ent| György naptul fogva a sargyu kaszállássnak, és bé hordásnak végezetéig a réteknek ától Iában6'9 való legeltetése tellyességgel meg tiltasson, úgy hogy ha a birtokosoknak nagyobb száma ellenkeződ végezne is, de ha abban minden birtokosok közönségessen meg nem eggyeznének, a réteknek a főnt kitett időközben tilalomban fönt tartattni, ellenben ahol emlékezetett feliül halladó szokás szerént tsak széna kaszáltatott, és ezután a rétek közös legelő képpen használtattak, ott ezen régi szokás azzal a föll titellel meg hagyatik, hogy minden birtokosnak az ő rétjei le takaréttássára illendő üdő engedtettvén, tsak a szénának bé hordása, vagy erre meg határzott elégséges üdő el tölte után szabadéttassanak feli a rétek; a holy pedig az előtt a legeltetés a réteken tavaszi üdővel átolyában* 640 tilalmas volt, vagy ezen tilalom Sz[ent] György napnál előbb meg tétetett, ezen szokásnál a helységek meg maradjanak. 13- o: A rétek közönséges, de fölső pontban meg határozott legeltetésnek üdéjén kívül, meg a maga tulajdon rétjén is tsak úgy szabad legeltetni, ha a maga rétjére más embernek kaszálóján, vagy vetett földjén való által hajtás nélkül reá mehet, és ha azon legeltetés alá vett rétje, rajta legeltetett marhájának számához képest elégséges, és annyi térsegű, hogy azon vigyázással, és a szomszédnak minden kára nélkül legeltetthet, külömben ha a szomszédnak rétjében, a melyen az marháját legeltetni nem szokta, leg kevesebb kár, és etetés tapasz(tal)tattnék, azon szomszéd a mellette való szomszédot a legeltetéstül el tilthatja, és ha ezen tilalom után még is a legeltetést folytatná, szinte úgy, mint az, aki a tulajdonosnak enge- delme nélkül marháit által hajtaná, annál inkább ált641 legeltettni bátorkodik, 6 f[orint]ban, és ha bé hajtásnak magát ellen vetni, vagy az bé hajtott marhát erőszakkal, avagy lopva a hajtónak, vagy elöljárónak kezébül ki venni,12 fjorintjban büntettessen, a kárnak és becsűbéli költségeknek meg téréttésén kívül. Szinte ezen büntetés alá esnek, kik a gabonákra, és a gabonák köztlévő utakra, és keskeny ugarokra, melyeket a szomszéd kára nélkül legeltettni nem lehet, hajtanak. Mint hogy pedig ezen tilalmas legeltetéssek, és kár tételek leg inkább a tselédek, és birtokosoknak fiai által gyakoroltattnának, a gazdák pedig szolgáikért, attyok fiaikért fizetni nem akarnának, azért nyilván és világossan rendeltetik, hogy akié a kár tévő marha, az köteles fizetni, és ha valamely nemtelen szolgák, az illyes tilalmas legeltetésekben, és kártételekben gyakrabban tapasztaltattnának, még a pénzbéli büntetésen kívül 12 pálczával is büntetessenek. 14- o: Azok, kiknek marhái a gondatlanságnak vétke, annál is inkább rossz szándéknak hozzá járulása nélkül, és így tsupa véletlenségből, kárt tesznek, büntetés alá ugyan nem esnek, hanem a kárt, annak meg bötsűlése költségét, és a hajtó pénzt, mely átollyában 1 darab marhátul 15 xban643 határoztatik meg, tartozik meg adni; de ha illyes viletlenül okozott kárban egy azon embernek marhája több ízben tapasz(tal)tattnék, vagy ha a bé hajtott marhát erőszakkal vis(s)za foglalná, az előbbi pont rendelése alá esik. helyesen: sarjú 039 helyesen: általában 640 helyesen: általában 041 helyesen: át 642 értsd: kivenné 641 helyesen: krajcárban
