Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
II. A vármegyék nemesi községekre vonatkozó szabályrendeletei
124 15- o: A számossab ludak, rétzék, és polykák tartassa által akár öszvössen az egész helységek közönséges, akár magánossan a gazdák különös őrzőket tartsanak, és ha még is őrizet alul viletlenül a gabonában, rétben, vagy más tilalom alatt lévő helyre vetemedvén, kárban tapasztaltattnának, a kárnak és bötsű költségének meg téréttéssén kívül, minden darabtul egy garas hajtó pénz fizettessen, ha pedig az illyes szárnyas állatok minden őrizet és gondviselés nélkül szabadon eresztettnek, azokat a kárban találván, minden ember agyon verheti; ugyan ezen rendszabás alá tartoznak a pásztor fizetéssé meg kimillésse vigett, vagy akár mely más okbul /ki vévén a betegséget/ oda haza őrizet nélkül tartatott malaczok, és bárányok, melyek a hadnagy által lett meg intése után, a tulajdonosnak ha kárban találtatnak, agyon veret(t)etthetnek. 16- o: A kik nappali üdőben, azaz a napkeltétül nap nyugottáig más embernek, vagy a tseléd a maga urának kerétett kertyébül gyümöltsöt, vagy zöldségét, úgy a földekrül kevés gabonát, kukoriczát, krumplit, vagy más veteményt lopnak, nem külömben, a kik a kerteknek, és házaknak keréttésseiket el tipík, ell hordják, és akik kevessebb tekintetű, leg főllebb 4 f[orint]ra bötsültető szerszám fát, vasat, egyébb jószágot el tulajdonéttanának, vagy a réteken és gabonákban allattomossan füvet kaszálnak, avagy sarlőznak, a kárnak és költségnek meg téréttéssén kívül, ha n[eme]s szentél(y)ek, 4 f[orint] ezüst, ha nemtelenek, 6 pálcza ütésre, a hasonló éjjeli lopásokban tapasztaltattak pedig duplássan büntettessenek, és ezen büntetésnek egy harmad része a föl adójé, egy hantiad része a meg bötsültetésért, s fáradozásért való jutalmon kívül az elöljáróké, egy hantiad rész pedig a helység cassájáé lészen, ha pedig világossan ki bizonyodna, hogy az ill(y)es lopásban tapasztalt tselédek, vagy gyermekek, a lopott jószágot at aty(j)ok, vagy gazdájok házához hordották, és így azoknak tudtával követték el ezen lopásokat, akkor azon atyák, vagy gazdák, különössen úgy büntettessenek, mint a tolvajok, azonban aki nagyobb számú gabonát, vagy már föll gyűjtött szénát, s átollában négy forintot föllül érő jószágot tulajdonét el, vagy ha lopás, ajtónak, kapunak, ládának, falnak, és paliásnak bé törésével, ember meg támadással, vagy veréssel, és akármely erőszakkal történt, vagyh ha kisebb lopásokban a tolvaj töb(b)ször tapasztalhatott, vagy ha az őtet meg fogó ember ellen erőssebben védelmezve, avagy azt öléssel, vagy föll gyújtással fen(y)egette, nem külömben azok, kik lopás vigett külső helységekben vagy házakban mennek, nem a helység, hanem a N[eme]s V[árme]gye által keményebben fognak büntettetni, azért ezeket a járásbeli szolga bíró úrnak bé jelenteni a hadnagy köteleztetik, ugyan ezen pontok értelme alá esnek azok is, kik a helységnek közös erdejében a közönséges engedelem előtt, vagy a köz végzésnek ellenére, úgy másoknak magános erdejében* 645 646 is, vadgyümöltsöt, gubatsot és makkot szednek, avagy fát lopnak, fönt maradván a magános erdőkben való fa lopás eránt a tulajdonosnak azon törvényes szabadságok, hogy a tolvajokat a törvény értelme szerént meg foszthassák, de ezen esetben a fönt megírt statutumbélí büntetésnek bel(y)e nem lévén. 17 -o: Az idegen, isméretlen, gyanús; annál inkább pedig ismért rossz maga viseletű és tsavargó személyeket, senkinek magánál tsak éjszakán is megtartani, annál is inkább állandó lakásra bé fogadni szabad nem lészen, hanem tartozik minden birtokos jobbágy, avagy zsöllér, aki valamely jövevénynek szállást, vagy lakást adni szándékozik, az ollyas jövevény embert, akár mely szín alatt, ha mindjárt koldus képpen járna is, a hadnagynál, bírónál vagy ezek[ne]k távul létekkel az egyik esküdnél bé jelenteni, aki az oll(y)as idegen embernek bizonyság, vagy helyesen: padlásnak 645 szó fölé telt „tál” kiegészítés 646 magános erdő = magántulajdonban lévő erdő
