Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
FEHÉR László: Nádasdy Lajos köszöntése
Nem csak a gimnáziumot köszönheti Celldömölk Nádasdy Lajosnak. Kultúrtörténeti, irodalmi és gazdaságtörténeti írásaiban foglalkozott városunk helytörténetével. A múltbeli kutatásának eredménye lett például a millecentenárium alkalmából Celldömölk évszázadait, történetét és fejlődését felelevenítő sorozat, az 1848/49-es szabadságharc 150. évfordulóján a kistérség, Kemenesalja hőseit bemutató írások, vagy az 1956-os eseményeket dokumentáló Celldömölk forradalmi napjai 1956. című, 2006-ban megjelent könyve. Számos cikke jelent meg különböző napilapokban, folyóiratokban, de számunkra a legfontosabb a városunkhoz köthető újságírói tevékenysége. Hiszen az első írásai is helyi lapokban, a Celldömölki Hírlapban és a Kemenesaljában jelentek meg az 1940-es években. Sőt, az 1947-ben kiadott Celldömölk és Vidéke című lapnak szerkesztője is volt. Később pedig, már az 1980-as évek végén újraindított Új Kemenesalja szerzőjeként tisztelhettük őt hosszú évekig. Szorgalmas kutatása nyomán néhány éve ismét egy nagy lélegzetű munkájával gyarapodott a városunk helytörténeti gyűjteménye. Thália szekerező papjairól írt egy kötetet „Kis-Czell fejlődése és színikultúrája a 19. században” címmel. A 2003-ban megjelentetett könyv anyaga, elmondása szerint, korábban húsz évig feküdt a fiókjában. Mígnem a városi könyvtár és a honismereti munkaközösség millenniumi pályázatára megírta a tanulmányt, amely arról tanúskodik, hogy Kis-Czellben mondták ki 1831 májusában az első magyar nyelvű nemzeti színház, a balatonfüredi színház alapítását Kisfaludy Sándor irányításával az érdekelt megyék küldöttei. Erről a tényről a színháztörténeti munkák csak néhány soros említést tesznek, Nádasdy Lajosnak köszönhetően azonban, a színjátszás történetében a mi kis városunk elvitathatatlan érdeme, részletesebben is napvilágra került. Társadalmi szerepvállalását, közéleti tevékenységét számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el mások, és ismerte el Celldömölk is. Munkájával, életével azonban nem csak az elismerésekre szolgált rá. Elnyerte magának az emberek megbecsülését, elnyerte a szószéki szolgálattal, a teljesített vállalásaival, a hatalmas munkával, ami mögötte van az életben. Gazdag életútjára visszagondolva, idős korára tekintve kívánom, hogy hordozza közöttünk még sokáig azt az édes koronát. Tartson még az útja közöttünk. Isten éltesse, Lajos bácsi!-8-