Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
„Mindig egy másik erőből is kérve...” Beszélgetés Nádasdy Lajossal
„Mindig egy másik erőből is kérve...” Beszélgetés Nádasdy Lajossal BESZÉLGETŐTÁRS: KÖNTÖS LÁSZLÓ — Lajos Bácsi, mi indított Téged arra, hogy a lelkipásztori hivatást válaszd? Talán a családi háttér vagy valamilyen egyéni élmény? — Nem annyira a családi háttér, hanem gimnazista koromban a misszió fogott meg nagyon. Már gimnazista koromban Pongrácz József teológiai tanár bibliakörébe jártam. Ő ugye a külmisszióval foglalkozott nagyon és én a külmisszió iránti érdeklődés kapcsán jutottam el odáig, hogy esetleg, ha teológus leszek vagy elvégeztem a teológiát, a külmisszióba megyek. Ez azonban nem valósult meg, mert a teológia elvégzése után 1937 februárjában, amikor az I. lelkészképesítő vizsgát megkaptam, ugyanakkor megkaptam a kinevezésemet a pápai református gyülekezet segédlelkészeként. Gyülekezeti szolgálatom 1937. március 1-én kezdődött és azóta aztán, bár foglalkoztam a külmisszióval, Molnár Máriának a dolgaival, általánosságban csak gyülekezeti szolgálatban voltam. Soha nem váltam ki teljességgel a gyülekezeti szolgálatból, még akkor sem, amikor a Pápai Gyűjteményekhez kerültem, mert akkor megbízott lelkészként Sárvárra kineveztek. Szóval 1937. március 1-én volt az első gyülekezeti szolgálatom, hetven évvel ezelőtt. Nagyon megrendített az, hogy alig néhány nappal a kinevezésem után szól a principálisom, Ólé Sándor bácsi, hogy édesdedem - ez volt a szavajárása - vasárnap pedig maga fog prédikálni. Megrendített, hogy abban az ősi pápai gyülekezetben, ahol előttem annyi nagy ember szolgált, most én állhatok a szószékre. Jólesett, hogy utána Medgyaszay Vince püspök úr azt mondta: „köszönjük tiszteletes úr”. — És Ólé Sándor melyik napon mondta, hogy vasárnap prédikálnod kell? — A hét elején. Ő ti. hozzá volt szokva, és én megtanultam nála, hogy egy papnak el kell készülni pontosan. Amikor segédlelkésze voltam, minden szombaton lediktálta a prédikációját, legépeltem, és ő vasárnap betűről betűre elmondta. És én megtanultam, azt is csináltam egész életemben, hogy szombaton énhozzám nem jöhetett senki. Én akkor egész nap készültem. Pláne, amikor Nemesvámoson voltam, ahol délelőtt és-9-
