Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

HERMANN István: Adalékok a pápai céhek működéséhez a XVI-XVII. században

Amikor a felszabadult inas belépett a legények közé 150 dénárt kellett befizetni a legények társládájába, ugyanennyi pénzért kellett áldomást fizetni legénytársainak.32 Az inasok félfogadásával, szabadításával, a legények gondozásával általában az atyamester volt megbízva.

A céhszabályzat pontosan rendelkezett a legények fizetéséről is. Szintén kizárt minden verseny lehetőséget, bár a jobban dolgozó legény bérét kicsivel magasabban állapította meg, mint a hanyag, kevésbé képzett legényét.33 Pápán nem maradt fenn írásos adat a legények által szervezett mozgalomról, amely munkakörülményeik vagy fizetésük javítása végett indult volna, természetesen országos példák, főleg a későbbi időkből akadnak ilyen megmozdulások szervezésére, szigorú letörésére.

Ha valamely mesternek valamilyen okból (pl. felújítják a kastély bútorait, nyílászáróit, egyházi megrendelést kapott) sok munkája lenne, nem hívhat segítséget saját hasznára, hanem köteles illő bérét a többi mesterrel megosztani a munkát, ennek szervezését is a céh végezte.34

A mesterek gyűléseiket a céhláda előtt havonta, vagy „fertályos esztendőben” (negyedévente) tartottak.35 Aki itt nem jelent meg, ha nem tudta kimenteni magát megbüntették. Az összehívást a „táblajárás” jelentette. A táblát mindig a legfiatalabban felvett mesterek hordták körbe, hiszen ők voltak a szolgáló mesterek, akik a céhadminisztráció munkás részét végez- * 33 34 35

3a „Ha az Inas föl szabadulván legényül akar munkálodny, mely midőn megh gyakoltatván magát, az Mester Legények közibeny számláltatik, tartozik mindgyárást, az Czéh Ládájában egy Tallirt, a’ vagy százeötven Pinzt adny és az Legényeknek is anny Pinz árra bort hozatny.” Uo. 16. art.

33 „Mivel hogy az mi Czéhünkben azen Végh belekben szokás volt, hogy a’ Mesterek az Legényeknek a’ mely mesterséget jobban érti és jobban is munkálodik heti bért hetven Pinzt, tudatlanabnakpedigh és alább valónak, a’mely nem annyira érti mesterségét, az eö érdeme szerént valamennyire kevesebbet fűzessenek. A mellet minden Mester Legénnek éret fölött egy ital bor, a’ vagy sör, a’ mire szegén Mester értéke szerént érkezék és sem több ne adassák. És mivel mindenkor némely Mesterek ez ellen cselekedvén nagy egyenetlenséget és veszekedést szereztenek, tellyeségessen megh maradgyon és ennek utánna még jobban megh tartassák.”Uo. 13. art.

34 „Ha valamely Asztalos Mesternek valamely beinek Urátul, a’ vagy Magistratusátul oly munka adatik és hértelen parancsoltatik az melynek véghben vételére azon Mester és Asztalos maga cseledgyeivel edgyüt elégtelen lenne. Tartozik az ollyan Mester magát az Czéhben megh jelenteny. Amely Czéh Mester Eskütt Mester társay segécségébűl arra való Mestert a’ vagy Legényt tartozik mindgyárást rendelnyi, hogy a’ féle munka (dllendö füzetésért mindazon által:) véghben vitessék.” Uo. 9. art.

35 „Minnyájan a’ Mesterek minden holnapban a’ vagy fertály Esztendőben öszve gyülyenek és az eö szokot bé járásokat és kéretezöskedéseket megh tartván ha valami illetlent eö vagy az Czéhünk jó rend tartássával és Articulussaink igasságával való ellenkező dolgot tapasztalnak az ollyat megh büntessék.” Uo. 8. art.

67-