Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

HERMANN István: Adalékok a pápai céhek működéséhez a XVI-XVII. században

ték. Normál körülmények között ez a tisztség évente továbbállt a következő mesterre.

A mestereknek ezekről az alkalmakról nem volt szabad, igazolás nélkül távol maradni, hiszen kizárhatták őket a céhbőlA6 így a korábbi előjogokat elvesztette, ráadásul a felvételi pénzeket, ebédet stb. újra meg kellett fizetni, ha céh tag akart lenni. Idegen városba költöző mester általában a korábbi céhes hely igazolás alapján kedvezményesen (anyagiakban és várakozási időben) lehetett tagja az új céhnek.

A céheknek volt bizonyos anyagi biztonságot jelentő, önsegélyező szerepe is, ez ismét a céh szociális érzékenységét bizonyítja.37

A vásárokon csak helybéli asztalosok árulhatták a portékáikat.38 Ezt a vizsgáló mesterek ellenőrizték, a portéka minőségével együtt. A hiányos árut nem volt szabad eladni, ha ennek ellenére mégis rajta kaptak valakit, hogy a nem megfelelő portékát árulta, azt elkobozták és a városi ispotályba vitték.39 Az ellenőrzésben szerepet játszottak a vásárbírák is, akik a városi tanács választott tagjai voltak.

A céh fontos, ugyankor szintén a versenyt korlátozó intézkedése volt a himpellérek, kontárok elleni fellépés.^ * 37 * 39

36 „Ha valamely Czéhünkbeli Mester máshova el menvén munkálodny és az Czéhet készakarva kerülvén Eszetndeigh s napigh ez Czéhben megh nem jelenik és megh nem jelenti magát, az ollyan Czéhe igassága Vesztet légyen és újonnan tartozik az Czéhben magát bé adny.” Uo. 12 art.

37 „Mindennemű birságh, a’ vagy más jővedelembéli pinznek fele a’ Czéh Ládájában menvén eltétessék, hogy midőn valamely Mester, a’ vagy Mester Legény megh szegényedvén és megh betegedvén, abbul segéthessék és táplálhassák. Ha pedig megh halna is, téhát az Czéh által böcsületessen el temetessék. A mi mind azon által a’ temetésre fordittatott és el költ, ha halála után mié marad abbul refundaltossék és az Czéhnek megh térétessék.” Uo. 8. art.

3® „Senkinek idegen Asztalos Mesternek akar hóvá való és akar ki légyen az az mij Pápaij... Vásárunkra ne legyen szabad az Eö munkájokat be hozny és mellettünk a’vásárokon árulny, hanem ha elsőben az my Czéhünkben bé adván rendessen incorporáltottyák magokat. Mint hogy mys Pápay ... Asztalos Mesterek más hóvá az Vásárokra nem járhotunk,” Uo. 10 art.

39 „országos Vásárokban arra rendeltetett Visgáló Mesterek által az itt való Pápay ... Mesterek munkay megh nézettessenek. Melyben ha valamely Mesternél hiba és fogyatkozás találkozik, annak az ollyatin hejános munkát, sem itt a’ Végh házokban, sem pedigh a’ Vásárban ne legyen szabad el adny. Kit mind azon által, ha azon Mester mint hejánost és illetlent, az visgálás után is nyilván árulná, megh ne engedessék néki. Hanem vagy az Czéh által megh büntetessék, a’vagy munkája az Ispitályban vitessék.” Uo. 14. art.

4° „Ha valamely himpellér ezen Pápay és Weszprémy Végh házokban, a ’ vagy azokon kívül akar ménémű Juris dictio alatt legyen is találkozik az mely a’ mi Czéhünkben mint volna és himpellérkednék. Hasonló képpen ha valamely Acs és Molnár asztalos munkában ártaná magát, a’ vagy pedigh itt való Lakossok, más honnand idegen cselé-68-