Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

HERMANN István: Adalékok a pápai céhek működéséhez a XVI-XVII. században

Egymás segédjét, munkását elcsábítani büntetés terhe mellett tilos.2? Csak meghatározott napokon szegődhettek máshoz a legények, akkor is szigorú kondíciók között, ezek a feltételek kizárták a verseny csíráját is.

Meg volt határozva a legények, inasok száma is, jelen esetben 2-2 főben. Ugyanakkor ügyeltek arra, hogy az özvegy mesterné ne jusson végső szegénységre férje halála után, munkáskéz hiányában.26 27 28 29 * 31

A legények fizetését és ellátását szigorúan szabályozni kellett, mert egyes mesterek éheztették munkásaikat és nem fizették ki a jogos járandóságot. Az inasok csak ellátást kaptak.

Fizetni kellett a tanulónak a céh részére 2 forintot és a mesternek megegyezés szerint a tanításért.2^ A céh szociális érzékenysége figyelembe vette a család anyagi helyzetét hiszen ezt az összeget szegény ember gyermeke esetében elengedték.3° Amikor az inas felszabadult a mestere 2 forintot tartozott fizetni a céhnek, és 50 dénár ára borból ittak áldomást.31

26 „...itt való Czéhbéli Mester valamely Urnák a’ vagy más itt Lakosnak munkáját föl fogadván annak utánna azt véghben nem vihetne, azon munkának véghben vitelét senki Czéhbéli Mester Tarsay közül, az elsőnek akarattya ellen és ez Czéhnek hire nélkül magára ne válolhassa, minek előtte azon Vr és Lakos azon Czéhbéli Mesterrel a’ ki elsőben munkálodot néki mindenekriil számot vetvén megh ne alkudgyék és egyezzen.” Uo. 3. art.

27 „Senki az Mesterek közül egy más cselédgyét ne hitegesse és több füzetés, a’ vagy jobb tartásnak, úgy mint bornak és ételnek egéretével magához ne hodicsa mely sok szegén Mester Emberek romlására és életek táplálásának nagy fogyatkozásokra esik, ki ellyen valamely Czéhbéli Mester a’ vagy Legény cselekedend, az Mesterek Ítéleti szerént meghbüntettessék.” Uo. 4. art.

28 Jllen szokás tartassák megh az Mesterek között, hogy az Legények szerri, a’ vagy választása az Eöreghgyebbik Mesteren el kezdődvén, az iffjabbik mennyen rend szerént, úgy hogy senkinek ne legyen szabad bár eőrajta légyen is a’ szer és válosztás, ha két Legénye lévén műbelében több Legént kémig mind addigh migh a’ többi Mestereknek is elegendő és szükséghes Legények nem lészen. Czéhbéli Mester Eözvedgyének ha szintén az szer eörajta nem volna is, Legénnyé nem lévén szabad legyen a’ Mesterek előtt válosztany és a’ hol egy mühelben két Legény lészen egyiket azok közül nékijutatny és választany. Melly ellen ha valamely Mester cselekedvén, magának az Czéh végezésse és szokása ellen cselédet tulajdonétan, az is a’ Mesterek Ítéleti szerént megh büntetessék.” Uo. 5. art.

29 „...a’ vagy Városi és egyéb böcsületes Ember gyermeke az mi Asztalosi Mesterségünket megh tanulny akarnák, mellyeknek böcsületes nemeztségek Levele lévén és elegendő Testimoniálisok olly Mesterhez állónak és három Eszetndőre megh szegődnek, tartozik az ollani Inas mindgyárást az be szegődésért két forintot az Czéhben le tenny és az maga Mesterével is az tanuló Pénz véget végezny.” Uo. 6. art.

3° „Ha pedigh csak szegény Ember gyermeke leszen az tanuló Esztendőkrül a’Mesterével végezen és a’ tanuló pénz megh engettessék néki. ” Uo. 6. art.

31 „Amidőn az Mesterek közül, valaelyik tanuló Inasát föll szabadittya, tartozik azon Mester mindgyárást akkor két forintot az Czéh Ládájában le tenny és eötven Pénzt arra bort hozatny.” Uo. 15. art.-66-