Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

HERMANN István: Adalékok a pápai céhek működéséhez a XVI-XVII. században

Amikor felvették a céhbe, köteles volt bizonyos pénzösszeget (idővel ez általában inflációt meghaladó mértékben növekedett) letenni a közös kiadásokhoz. Az asztalosok esetében ez 6 aranyforint volt.^

Ezután következett a mesterremek elkészítése, aminek a pontos formáját, nagyságát, minőségét megmondják.* 20

Persze, ha a mester nem tudna ilyet készíteni itt a kibúvó lehetősége is.21

Egy újabb könnyítés az apáról fiúra szálló mestereknek, csak a felét kell tejesíteni, de hasonlóképpen a Mester családjába beházasodó, vagy annak özvegyét elvevő legénynek is...22 * * *

Persze, jó magyar szokás szerint a lakoma nem maradhat el. Ezt esztendő múltával kell megadni az újdonsült mesternek.23 Itt szerepet játszhatott az is, hogy ha nincs konkrét pénzösszeghez, vagy tételesen megnevezett menüsorhoz kötve az ebéd, olcsóbban is megúszhatta volna a delikvens, no ezt nem engedte a mesterek testületé.

A céhbeli mesterek rokonságát, fiait, vejeit, özvegyük kérőit egyéb kedvezmények is megillették.2^

A következő articulusok rendelkeznek a városba érkezett száraz(!) faanyagok elosztásáról,2s a munka vállalás rendjéről. Amíg el nem számoltak a vállalkozó mesterrel senki az el nem végzett munkát nem vállalhatja fel.26

*9 Uo. í. art.

20 „És a’szokot Mester darabot a’ vagy Remeket, a’ mellyet az böcsületes Czéh elejben adnak, úgy mint egy négy szegletii toló Asztalt, három féle, fekete vörös és fejér fábul tizenkétt röjtök és tikos ...fiókokra, kinek lába Almárium forma, sima pártázottal legyen megh rakva és ...fogadgya négy gombra. Ezen kívül egy szép osstáblát, az is három féle fábul lévén csinálva tartozik csinálny.” Uo. í. art.

21 „A ki pedigh ezen megh nevezet Mester darabokat, akar mikora nézve is megh nem akárná csinálny, a’ vagy neheztelené, azon ezek megh csinálása helett adgyon és főzessen kész pinzt (:ha úgy akarja inkáb:) húsz forintokat az Czéh Ládájában.” Uo. 1. art.

22 ,A mellet Czéhbéli Mester fia hasonló Czéhbéli Mester Leányát a’ vagy Eőzvegyét el vévén házos Társul azon Czéh igaságának csak felét tartozik megh füzetny, a’ vagy csinálny s megh csinálván az böcsületes Czéh elejbe vinny és megh mutatny és a’ szokot visgáló és megh néző Mesterek fölössökömét megh adny.” Uo. 1. art.

23,Annak utánna Esztendeje el telvén tartozik harmincz forintot az Mester Ebédért, az Czéh Ládájában le tenni).’’ Uo. 1. art.

24 ,A ki pedigh nem Czéhbéli Mester fia és nem is Czéhbéli Mester Leányát, a’ vagy Eözvedgyét veszi el, tartozik egy Esztendővel annak előtte, minek előtte bé adandgya magát, az Czéhben magát megh jelenteny és insinualny. Azon kívül egy egész Esztendeigh, mind egy Mesternél munkálodny tartozik ott az hol bé akarja magát az Czéhbe adni).” Uo. 1. art.

25 „...és azon fa az Czéhbéli Mesterek között föl osztassék, hogy elsőben is az itt való Magistratus és Lakossok munkája annál jobb modgyával és szorgalmatosságul véghben mehessen.”Uo. 2. art.-65-