Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
ERDÉLYI Gyula: Madárszárnyakon száll az emlékezet Bakonyaljától Kemenesaljáig
A változások városunkat sem hagyták érintetlenül, építkezések, a jelentősen megnövekedett gépjármű forgalom, a Tapolca-patak eltűnése, ipari szennyezés, a kertkultúrában beállott változások mind-mind átformálták a város képét, s lakóinak életét. A változásoknak voltak azért előnyösnek mondható vonzatai is. így néhány víztározó, illetve halastó kialakítása madártani szempontból élőhely növekedést jelentett, hozzájuk csatlakozóan a tőzegfejtés növekedése a Szélmezőn. Ezek a változások egy-két madárfaj eltűnését okozhatták ugyan, de számos új fajnak teremtettek lehetőséget az élőhely kiválasztásához. Az évek során aztán mindezt tapasztalni is lehetett, a vízi világ lakóinak számszerű növekedése alapján. A kinti vizek növekedése együtt járt azzal is, hogy az átvonuló madarak megfelelő táplálkozó- és szálláshelyet találtak maguknak. Ebből következően akadt rá példa, hogy korábban erre még nem látott madár is megjelent a tájon: halászsas, rétisas, üstökös réce, batla, sarki búvár, hogy csak néhányat említsek. Viszont sajnálatosan csökkent a száma például a vörös vércsének, a harisnak, a kerecsenysólyomnak, és vannak, amelyek szinte el is tűntek - túzok, szalakóta - erről a tájról. Kedves öreg barátomhoz fűződő emlékek sóhajtásnyi története, amikor irodalmat kerestem a Szélmezőről szóló egyik tanulmányomhoz, nevezetesen, László Gábor: „A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon” című, 1915-ben kiadott munkáját. Lajos bátyám hamarosan elő is kerítette nekem a szóban forgó könyvet, ami még felvágatlan volt. „Látod, milyen jó, így majd te felvágod” - mondta huncut mosoly kíséretben. Ő máskülönben nem volt madarász, viszont voltak erre vonatkozó tapasztalatai sokéves lelkészi munkálkodásából származóan, hisz a hívőkkel való gyakori kapcsolata révén madaras hírekről is tudomást szerzett. És akkor még nem szóltam arról az óriási tudásanyagról, mely könyvtárosi munkájában rögtön szembe tűnt a vele való beszélgetések során, no meg az általa publikált míves munkák tanulmányozásakor tetten érhető volt. Az emlékezés parancsolóan követeli, hogy ily aprónak tűnő epizódok is helyet kapjanak e sorok között, hiszen a gazdag életutat kis történetek is színesítik, odatartoznak a nagyobb események közé. Volt benne részem jó néhány alkalommal, gyakorta vitt az utam abba a gazdag szellemiséget árasztó szép birodalomba, hogy aztán a barátságos, tartalmas beszélgetések után jóleső érzésekkel lépjek ki a könyvtár kapuján. A későbbiek folyamán segítőkész barátom otthoni birodalmáról, pon-44-
