Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

ERDÉLYI Gyula: Madárszárnyakon száll az emlékezet Bakonyaljától Kemenesaljáig

ságát is. A táj sokarcúságát szinte törvényszerűen formálja földrajzi helyzete, hiszen oly tájegységek ölelésében helyezkedik el, mint az északi Bakony, a Marcal-medence, a Kisalföld déli pereme, és a Bakonyalja változatos vidéke. így aztán sokféle a biotóp is, sokféle állatfajjal, színes madárvilággal. Ez utóbbi érthető' módon megkülönböztetett érdeklődést váltott ki belőlem, de elhatározást is az alapos kutatómunkára. Ehhez az is szükségeltetett, hogy iparkodjak minél többet megtudni a táj múltjáról, régebbi kutatók hátrahagyott irodalmi hagyatékából. Keresve ezeket, jutottam el a Dunántúli Református Egyházkerület tudományos értékeket őrző birodalmába, méltán híres könyvtárába, ahol segítőkész munkatársakra, barátokra leltem.

Közöttük drága öreg barátomra, Nádasdy Lajosra, akinek talán a legtöbbet köszönhetek azért, hogy a fellelhető forrásmunkához hozzáférhettem. Innét kezdve szándékom szerint valóban madárszárnyakon szállna az emlékezet, mert több közös emlékünk gyűlt már össze az évtizedek során. Ilyen emlékek azok a sokszor hosszúra nyúlt beszélgetések, melyek során felelevenítettük a madárvilággal való ismerkedés több formáját, hangsúlyozva annak jelentőségét, hogy igazán sokat megtudni a szárnyas barátainkról künn a természetben, élőhelyükön lehet. Ebben egyetértve oda is eljutottunk, hogy teljessé váló képhez nélkülözhetetlen a vonatkozó irodalom sokszori forgatása, áttekintése. Mert hát a jó öreg elődök, Petényi János Salamon, Hermann Ottó, Chernél István, és a többiek tapasztaláson nyugvó írásos hagyatékának ismerete nélkül nem lehet igazán előre lépni. És ilyen irodalmi hagyatékok bőven vannak, közöttük helyi vonatkozásúak is.

Még a XIX., illetve a XX. század legelején, az Eszterházy-birtok gazdatisztjeként Wachsmann János ornitológus hagyott ránk irodalmi örökséget a „Pápa város egyetemes leírása” című művében, jelezve abban 122 madárfajt, melyek között egyik-másik elnevezése ma már furcsának tűnhet, főA Vajda Péter által „höcs”-nek elkeresztelt csuszka

39-