Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
MÉSZÁROSNÉ STENGER Katalin: Az iskolai könyvtárak szaktanácsadói és hálózati helyzete Veszprém megyében 1969-1989 között
3- a használat során feleslegessé vált könyvek központi raktározásának és hasznosításának megoldása; 4. báziskönyvtárak kialakítása és szakmai erőnlétük fokozása, később bekapcsolásuk a hálózati munkamegosztásba; 5. megyei adatbázis építése és gondozása a terület (megye) könyvtárairól való informálódáshoz; 6. a könyvtárosok és a könyvtárosok közösségei számára alapfokú képzés és továbbképzés szervezése, bekapcsolódás az országos továbbképzésekbe; 7. a felügyeleti-irányítási intézmények tájékoztatása; 8. az iskolai könyvtárak működésében érdekelt intézmények és társintézmények képviselőinek bevonásával könyvtári kollégium működtetése; 9. az iskolai könyvtári tevékenységet segítő szakmai anyagok és knowhow-k készítése, másolása, közvetítése; 10. a munkamegosztást és a fejlesztést célzó kapcsolatok kiépítése és fenntartása, ezek szervezése. A felsoroltak között egyaránt megtalálhatók a technológiai-irányítási és az operatív feladatok. Míg a szakfelügyeleti munkában a szakmai irányítás egyedi (egy iskolásra ill. könyvtárra irányuló), addig hálózat szinten szintézisre törekvő, egységbe foglaló jellegű. Mivel ma az iskolákra irányuló pedagógiai és szaktanácsadás közoktatási rendszerünk része, az iskolahálózati, ezen belül iskolai könyvtári hálózati elv és gyakorlat a centralizált államigazgatásnak felel meg, szükségszerű az iskolai könyvtárak többszálú kötődése. Ebből végső soron mégis az következik, hogy a közoktatáshoz mint megrendelőhöz kell a könyvtári szolgáltatásokat szervezni. A megfelelő könyvtári szolgáltatások feltétele a megfelelő szakmai kondíció. A hálózati (módszertani) operatív cselekvésnek tehát a szakmai kondícióra kell irányulnia. Az állománygyarapítás és védelem elvi összehangolása a gyűjtőkörök meghatározását, a meghatározottság tudatosítását jelenti. Az összehangolás módszerei: alapjegyzékek összeállítása az általános iskolai tantervek szerint (technológiai feladat); valamely könyvállomány összehasonlítása az alapjegyzékkel, figyelembe véve az iskola nagyságát is (szaktanácsadók operatív tevékenysége tematikus látogatásokon, de itt is jelentkezik a szakmai-technológiai munka az alapjegyzék és az állomány adatainak-187-