Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

MEZEI Zsolt: A kollégium két oszlopa: 200 éve született Bocsor István és Tarczy Lajos

ott, 1843. — 5. Bírálatok a Pesten felállítandó prot. főiskola tanítási rendszerét tárgyazó jutalmazott pályamunkák fölött. U. ott, 1845. — 6. Olvasókönyv Latin nyelvtana 3. folyamához. U. ott, 1846. — 7. Földrajz különös tekintettel a nép- és történettanra. U. ott, 1844-47. Három folyamat. — 8. Magyarország történelme különös tekintettel a jogfejlésre. U. ott, 1861-69. Négy kötet hét füzetben. — A dunántúli ref. egyházkerület megbízásából a Halotti énekek c. énekeskönyvet hangjegyekkel ő látta el, mely 1841-től fogva közhasználatban 21 kiadást ért meg.

Kéziratban van mintegy 60 ívre terjedő Világtörténete, Statisztikája (40 ív), Magyar nyelvtana, Énektana, Nevelés- és oktatástana s számos bírálata. Mint költészettanár írt magyar vers- és költészettörténetet, mely 1831-ben nagy figyelmet keltett.

Tarczy Lajos (1807-1881)

A kollégium másik kiemelkedő tanáregyénisége, Tarczy Lajos 1807. december 6-án született a felvidéki Hetényben (Komárom vármegye, ma Szlovákia). Nevelését szülei a helybeli református lelkészre bízták, majd a révkomáromi gimnázium diákja lett. A gimnázium elvégzése után a pápai kollégiumba került, ahol bölcsészeti és teológiai tanulmányokat folytatott. Tanárai korán felismerték kiemelkedő szellemi képességeit, így 1829-1830- ban már segédtanárként működött, a következő évben pedig főiskolai szeniorrá választották. 1831-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol behatóan tanulmányozta a fizikát és a matematikát. Mándi Márton István halála (1831) után megválasztották a pápai főiskola „physica és bölcselettan” tanárává. Katedráját azonban még nem foglalta el: németországi körútra indult, ahol meglátogatta a berlini, göttingeni, marburgi és würzburgi egyetemeket. 1833-ban iktatták be hivatalába. Az új, hegeliánus filozófia hirdetőjeként szembekerült az egyházkerület vezetőivel és a tanári kar nagy részével. Megrovásként 1839-től kezdve nem taníthatta a filozófiát, így a matematika, fizika, természetrajz, vegytan (kémia), geológia és gazdaságtan tanára lett. 1838-ban a Magyar Tudós-171-