Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

MÁRKUS Mihály: „Akik Júdeábán vannak, menjenek a hegyekbe...” In memoriam Pathai István

Pathai Máténak a láthatása vágyától égett. Azért közvetítő által már rég­óta értekezett, és megegyezett fiával, hogy a maga bölcsességével és azon tekintélyével, amellyel a kegyelem által felékesíttetett, eszközöljön ki ***■ lamely előnyös módot, hogy egész családjával és holmicskájával innét Váradra költözhessen. Kétségen kívül igaz, hogy mintegy titokban ragad­tatott ki tudtunkon kívül, megkérdezésünk nélkül, és búcsútlanul távo­zott el, de kénytelen volt így tenni a Magyarország nádorától való félelem miatt, aki 12-edrétben kiadott párbeszédéért felettébb haragudott, és utóbb fenyegetőzött.” Talán már 1619-ben is megjelent - de 1626-ban biztos, bár szerző nél­kül - a vitairat (mai helyesírással): Ama hétfejű és tíz szarvú fene bestián ülő, bársonnyal s drágakövekkel felruháztatok parázna Babilonnak - mely az ő tisztátalan paráznaságának aranypoharába töltött részegítő utálatosságával megrészegítette e földnek lakóit - mezítelensége tüköré. A puszta címből is láthatjuk, illetve gondolhatjuk a munkatémáját. A könyvészeti leírás (RMK 1557, illetve RMNY 1372) szerint a könyv célja „az olasz valláson lévő pápisták” tévelygéseit feltárni, papjaik, püspökeik, szerzeteseik, apácáik és pápáik bűneit kimutatni. Az élesen fogalmazott hittani érvekre nem csak hittani választ lehet megfogalmazni. Pathai 1628. október 23-án Kanizsai Pálfi Jánosnak kül­dött levelében így írt: „Már palatinusz uram kezéhez juttatták az ártatlan könyvet. Sárkány uramnak mikor nála volt, meg is mutatta. Kétségen kívül látja, hogy Má­tyás, az elárusító könyvárus az állásából folyó pénzvágytól elragadtatva szolgáltatta a kezéhez. Eddig fenyegetőzött, reám gyanakodik, mindenféle ürügy alatt vizsgálatot tart. De bízom az Úrban, aki az én oltalmam. Té­ged kérlek kedvesem, emlékezzél rólam nagyságos úrnőd előtt, s ha va­lamit kipuhatolnál, legyen rá gondod, hogy arról értesíts. Azon közben adandó alkalommal tudósítsál arról is, vajon lehet-e még nekem remény­ségem, vagy teljesen el kell-e hallgatnom. Imádkozzunk egymásért köl­csönösen.” Gál Imre fejeskúti lelkész (Veszprém mellett) 1628. december 28-án kelt leveléből további részleteket is megtudhatunk. A lelkipásztor tud arról, hogy Bethlen Gábor fejedelem követei közvetlenül tárgyaltak a veszprémi várkapitánnyal. Pathai e tárgyalás következtében egyedül útnak indult Ke­­let-Magyarország felé. Teljesen világos, hogy döntését és útnak indulását a konspiráció legszigorúbb szabályai szerint kellett végeznie. Már Pesten túl járt, amikor az országúton találkozott Bethlen követeivel, akik érte indul­-163-

Next

/
Thumbnails
Contents