Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
HUSZÁR János: Három tanév egy emlékezés tükrében (Pályakezdésem a nagy háború után)
tület tagjai a tanítókon és két polgári iskolai tanáron kívül valamennyien egyetemet végeztek, heten doktori címmel is rendelkeztek. Igaz, az általános iskola testületébe sorolt tanárok többségének ekkor még volt órája az öt osztályra fogyatkozott gimnáziumban. A gimnázium vezetőjének, dr. Rab Istvánnak közös irodája volt dr. Gergely Ferenc általános iskolai igazgatóval, s a két íróasztal között ülő adminisztrátor, Trombitás Irma mindkét iskola írásbeli munkáit gyorsan és pontosan elvégezte. Az 1947/48-as tanév a pápai református egyház és az egyházkerület által közösen fenntartott általános iskolában sikeres volt. Ezt igazolták a felügyeleti látogatások. Az állami szervek részéről Veszély László polgári iskolai igazgató jött vizsgálódni. Az eredménnyel ez a rendkívül szigorú ember is tökéletesen elégedett volt. Az alsó tagozatba egyházi felügyelő is érkezett Zsigmond Gyula noszlopi tanító személyében. Ő igen erősen figyelt az egyházi énekek ismeretére és a két vallásóra eredményességére. Ebben az időben a hittanórákat mindig az osztálytanító tartotta meg. Ez így volt az én gyerekkoromban is. Az egyházi felügyelő emellett a többi tárgyakból is megvizsgálta a tudást, gyakran ki is kérdezte a tanulókat. Méltán nevezték ezt az eseményt az iskolákban kisvizsgának. A nagyvizsgát ebben az évben is a szülők előtt tartottuk, s egy-két kérdés erejéig minden tárgyból számot kellett adniuk tudásukról a tanulóknak. Ilyenkor a gyermekek is ügyeltek arra, hogy minél több alkalommal szerepeljenek az egyes tárgyakból, nehogy a szülők előtt szégyent valljanak. így az év végi ismétlés sikere, az évi anyag elsajátítása és elsajátíttatása nemcsak a pedagógusok, de a gyermekek érdeke is volt. Tapasztalatom szerint az év végi vizsgák eltörlésével egy szép és hasznos hagyomány szakadt meg, s ezzel az év végi ismétlések is elvesztették jelentőségüket. Ideje lenne ebből a tanulságot levonni. Az alsó tagozat sikeres vizsgái után dr. Gergely Ferenc igazgató megkért, hogy legyek ott a felső tagozat vizsgáin, menjek be oda elnökölni, ahol éppen szükség lesz erre. Életem nagy élményévé vált ez a két délelőtt. Dr. Lakos Béla földrajz-történelem szakos tanár több vizsgájára is behívott. Az általa tanított osztályokban rendkívüli volt a tanulók tárgyi tudása. Csak úgy ontották a kontinensekre, országokra vonatkozó adatokat, s ismereteikre nagyon büszkék voltak. A tanár úr több kontinenst bejárt, s emlékeit beleszőtte tanításába. így a gyerekek úgy számoltak be Gibraltárról, a Dardanellákról, a Szaharáról és egyebekről, mintha maguk is jártak volna ott. Dr. Rácz Endre, az ELTE későbbi jeles nyelvész professzora rendkívüli módon meg tudta szerettetni a grammatikát. Tanítványai szinte a kutató —104 —
