Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye

és van der Vliet* 225 226 227 áldott hatással voltak teológiai felfogásom kialakítására. Egy gereformeerd, úgy nevezett „szigorú református” családnál laktam (akikkel ma is szívélyes levelező viszonyban vagyok), s így a hollandi kálvinizmusnak különösen ezt az irányzatát ismertem meg. A holland vizsgákra való készülődés mellett főleg a „Szociális kérdés és az egyház” viszonyával foglalkoztam. Lefordítottam magyarra J. A. C. van Leeuwen professzor „Openbaring en Cultuur” című művét,228 és két társammal együtt holland-magyar szótárt szerkesztettem. Közben

1928. február 8-án letettem Debrecenben a második lelkészképesítő vizsgámat jó eredménnyel. A debreceni „Vasárnap” című gyülekezeti lapba Utrechtből a következő cikkeket küldtem: „Tovább, tovább... Égi útmutatás földi vándoroknak” (XVII. évfolyam 3. szám), „Rohanó élet’ (XVII. évfolyam 5. szám), „Legyetek olyanok, mit a gyermekek...” (XVII. évfolyam 8. szám), ,A rádió tanítása” (XVII. évfolyam 12. szám), „Vágyak. Beszélgetés” (XVII. évfolyam 29. szám). A „Közlöny” című lapba: ,A Közlöny 60 éves jubileumára” (LX. évfolyam 5. szám), „Beszélgetés Dr. J. A. C. van Leeuwen utrechti professorral” (LX. évfolyam 7. szám). Ezenkívül írtam egy cikket a Kaposvári Református Lapba és egyet a Békés megyei Hírlapba,229 de ezek elkallódtak. Dr. Antal Géza dunántúli püspökünk utrektora, 1921-1946 között az utrechti egyetem tanára volt. Bibliai hittant, az ősatyák és a misszió történetét adta elő. Az etikus teológia elkötelezett híveként ismert. 1937-ben Obbinkkal együtt őt is tiszteletbeli tagjává választotta a pápai teológia tanári kara, ez alkalommal előadást tartott a református lelkésznék országos konferenciáján Pápán a nők helyzetéről, a református egyház történetéről, nem hallgatva el a különböző irányzatok viszálykodásait sem. POTOR 2000.77-79.

225 Obbink, Herman Theodorus (1869-1947): holland teológus. Húsz éves elmúlt, mikor megkezdte középiskolai tanulmányait. Teológiát 1892-től Utrechtben tanult. Lelkipásztorként szolgált Hogersmildeben, Kamperveenben, Middeelburgban és 's-Gravenhagéban. 1910-1913 között az amszterdami egyetemen vallástörténetet adott elő, 1913-tól 1939-ig utrechti professzor, 1929-1947 között udvari lelkipásztor volt. 1937-ben a Pápai Református Teológiai Akadémia tanári testületének tagjává választották, székfoglaló beszédét 1937. június 16-án mondta el. PÓTOR 2000.71-74. Pápai látogatását Tóth Endre készítette elő a Dunántúli Protestáns Lapban június 13-án megjelent írásával. DPL 1937.109.

226 Cramer, Jan Anthony (1864-1952): holland teológus. 1883-tól Groningenben, 1884-től Utrechtben tanult teológiát. 1889-ben doktorált. Lelkészi szolgálatainak állomásai: Nederhemert, Alkmaar, 's-Gravenhage. 1921-től 1934-ig volt az utrechti egyetem egyház- és dogmatörténeti professzora. Az ökumenikus mozgalom lelkes támogatójaként ismert. POTOR 2000.67-68.

22' Alighanem tévedésről van szó! Van der Vliet nevű teológiai professzor nem tanított az utrechti egyetemen! Ismerünk viszont egy Jan van der Vliet (1847-1902) nevű klasszika filológust. O Leiden- ben tanult, majd pár év gimnáziumi tanítás után 1891-től haláláig latin nyelvet és irodalmat tanított az utrechti egyetemen. Apuleius munkáival foglalkozott legtöbbet, emellett Tacitus és Vergilius műveit tanulmányozta. Perjési kint tanulása idején már nem élt, nem valószínű, hogy Perjési rá gondolt volna. http://nl.wikipedia.org/wiki/Johannes_van_der_Vliet.

228 Az idézett mű 1929-ben jelent meg Kampenben. Perjési fordítása alighanem kéziratban maradt.

22S A Békésmegyei Hírlap című folyóirat 1921. január 9. és 1936. február 16. között jelent meg Gyulán. Gyula és Vidéke néven indult, majd 1924. március 16-tól vette fel a Békésmegyei Hírlap nevet. Politikai napilap volt, hetenként háromszor, kétszer, majd 1927-től hetente hatszor jelent meg. Főszerkesztőként Schriffert Ferenc, Csige Varga Antal, Prattinger Ferenc és Jároly József jegyezte. A XIX. század végén és a XX. század elején 4 másik lap is jelent meg ugyanilyen címmel: 1890-1892 között Békéscsabán, 1899-1900 között Gyulán, 1905-től 1907-ig Békéscsabán, majd 1938-1944 között Gyulán. KOVÁCS 1974.70-72,135-136.-971-