Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye
Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye lekezetet is. Az 1905-ben 580-600 lelkes gyülekezet 1940-re 420-ra apadt az egyke (legfeljebb kettőke) vagy semmike miatt. 1905-ben 10 római katolikus család volt a községben, 1940-ben 90-95 lett, mert a beköltöző cselédek mind római katolikusok s mind nagycsaládúak, sokgyerekesek voltak. 1905-ben 65,1940-ben 31 volt a református tankötelesek száma. Czapik püspök372 rendeletére 2 hét alatt felállították a római katolikus iskolát. A kálvinisták kétségbeesve néztek a jövő elé. Mindenki elcsüggedt, csak Izsák Aladár keserű szívében támadt mentő gondolat és segíteni kész munkás szeretet. Beregből 1941 tavaszán beköltöztetett 20 sokgyermekes református családot, kikkel a 420-as lélekszám 550-re, a 31-es tanköteles szám 68-ra szökött fel egyszerre. Munkájáról beszélnek az ekkori egyházi és politikai lapok. Minden ambíciója az, hogy legalább oly erősnek lássa az egyházat eltávozásakor, amilyen idejövetelekor volt. Pár hónap múlva már házhelyeket kapnak a jádivá lett beregiek, s akkor a helyükre újra hozat máshol szegénysorban tengődő, itt jólétbe kerülő családokat. Izsák Aladár lelkészt - ahogy többször mondani szokta - az képesíti mindig eredményes munkára, hogy sohasem vár emberektől jutalmat vagy elismerést, bizton tudva, hogy Isten mindeneket titkon lát, s mindenekért nyilván megfizet. Életének néhány külsőleges mozzanata: 1907-ben és 1908-ban Kenessey Béla 2 helyre is hívja Erdélybe, Fo- garasra vallástanárnak, Bándra papnak. 1929-ben az alsósegesdiek, 1931-ben az alsokiak és abürüsiek óhajtották megnyerni, de legérdekesebb az 1928-as kadarkúti meghívás. Szinte kényszerítették a hozzájuk menetelre, megfenyegetve, hogy lelke felel, ha nem megy, s a kadarkúuti egyház szétzüllik. Megvan a 14 tagú küldöttségnek adott válasza a jádi egyház történetében, melyben megindokolja maradását. 1922-ben beszerzik a 2 új harangot az elrekviráltak helyett, 1923-ban felállítják a hősök emlékszobrát a templom előtt, 1926-ban megrenoválják a templomot 20000 pengő költséggel, 1936-ban újjáalakítják az orgonát 3000 pengővel, 1942-ben új toronyórát szerelnek fel 3500 pengő költséggel. Mind Izsák Aladár kezdeményezésére és vezetése mellett. Az egyháznak minden épülete teljesen rendben van, segélyt senkitől nem kapott soha, patrónusa nincs, egy fillér adósság sem szorongatja a lelkeket. Gyermekei közül Aladár 1943. április 28-án szerelt le, súlyos betegen jővén haza az orosz harctérről. A somogyjádi körjegyzőségen dolgozik mint vármegyei szociális titkár. Gimnáziumi érettségit tett, 1 évig jogot hallgatott, és három bevonulási emlékérem tulajdonosa (az erdélyi, délvidéki emlékérem és a Tűzkereszt). Magdolna a középiskola végzése után elvégezm Czapik Gyula 1887. december 3-án született Szegeden. Apja könyvkereskedő és nyomdatulajdonos volt. Kitanulta a nyomdászmesterséget, a Korda Nyomda és Könyvkiadó Vállalat igazgatója is volt. Középiskolai tanulmányait Szegeden, a teológiát Temesváron és Bécsben végezte. 1910-ben Bécsben szentelték pappá, 1912-ben doktorrá avatták. „A Szív” folyóiratot szerkesztette, mely munkája révén az egyik legnagyobb példányszámú hitbuzgalmi lappá fejlődött. 1922-től pápai kamarás, 1929-től nagyváradi kanonok, 1935-től pápai prelátus, 1939-1943 között veszprémi püspök, 1943- 1956 között egri érsek, 1951 és 1956 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1945 és 1956 között az Actio Catholica elnöke volt. 1956. április 25-én hunyt el Budapesten. DIÓS 1993-. II. 306-307. MARKÓ 2001-20071.1025.-823-
