Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

te a pesti Soós-féle dietetikai tanfolyamot,373 s jelenleg a szegedi közegészségügyi intézetben működik mint a zöldkeresztes növendékek374 egyik előadója. László fia 3 V2 évi pesti jogászkodás, kitüntető vizsgázások után 1938-tól újságíró, most az Új Magyarság375 belső munkatársa, a Református Élet helyettes szerkesztője, A Magyar Nők Lapja, Ország, stb. cikkírója, országosan ismert szép- és közíró. 1940 elején megnősült, házasságából egy kisleánya született, Anna Mária, most 2 V2 éves. Felesége Gyarmathy Erzsébet,378 akinek néhány hangulatos költeménye jelent meg a Református Élet, az Új Idők, a Magyar Csillag,379 stb. lapokban.

Izsákné, Székely Erzsi lelkészfeleség

Izsákné, Székely Erzsi született Marosvásárhelyt, 1887. április 9-én, életében - kifelé - nincs semmi feltűnő esemény, bár már kora gyermekségében úgy látszott, hogy életútja messzire el akar lendülni családjának - a patrícius polgári családnak - megszokott egyenesétől. A kislány ugyanis hároméves korában... balerina hajlamokat mutatott. Úgy kezdődött, hogy az érzékeny alkatú gyermeket - aki szüleinek ötödik (legkisebb) gyermeke volt, s aki a járványban meghalt négy testvére után egyedül maradt életben - szülei érthető nagy gonddal, nem kis aggodalommal nevelgetvén, minden évben egy erdélyi fürdőhelyre vitték nyaralni.

3 Soós Aladár (1890-1967): orvos, dietetikus. 1912-ben szerzett oklevelet a budapesti orvostudományi egyetemen. Sebészként kezdte orvosi pályafutását, majd 1913-tól 1930-ig a Belgyógyászati Klinikán a betegek étrendjével, étkeztetésével foglalkozott. 1925-ben a belső betegségek diétás kezelése és annak technikája tárgykörből magántanárrá képesítették. 1930-1953 között a budapesti Egyetemi Dietetikai Intézet igazgatója volt, irányította a diétás nővérek képzését. MARKÓ 2001-2007. V. 1237.

374 Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) 1927-ben kezdte meg működését. Tevékenysége révén létrejött a Zöldkeresztes Szolgálat, mely részére kidolgozta a védőnők képzésének tematikáját, az általános egészségvédelmi szolgálat módszereit, kiépítette a falusi egészségvédelmi hálózatot. 1930-tól az Állami Ápolónő és Védőnőképző Intézetben zöldkeresztes védőnőket képezett olyan középiskolát végzett lányokból, akik a falusi egészségvédelmet választották életfeladatul. Ezek hároméves bentlakásos képzésen vettek részt, amely során elsajátították az egészségvédelem legfontosabb feladatait, és első év végén felvarrták ruhájukra az elhivatottságukat jelképező zöld keresztet. Az intézet vezetője Wacker Alexandra volt. LÁSZLÓ-SIMON1985.314-316.

375 Az Új Magyarság 1932. szeptember és 1934. augusztus között a Soli Deo Gloria mozgalom havilapja volt, alcíme szerint „aktív kálvinista folyóirat”. Minden hónap elsején jelent meg, általában 16 oldalon. Szerkesztője Kiss Sándor, Pap Béla és Zeitler Rudolf volt, egy-egy évig Szőke Imre és Fónyad Dezső lelkész is. 1934 őszétől címe Magyar Út-ra változott. Az Új Magyarság nevet Milotay István szerkesztő vitte tovább (korábban a Magyarság című politikai lap munkatársa volt), aki ezen a címen 1944-ig politikai napüapot adott ki. HAVAS-KULIFAY1992.410-418. PÉTER 2000. 2325.

37b A Magyar Nők Lapja szépirodalmi, társadalmi, divat, kézimunka, háztartási folyóirat 1939- 1943 között jelent meg. Kiadója és felelős szerkesztője Papp Jenő volt. VOIT 2000.380.

377 Az Ország című politikai hetilap 1943-1945 között jelent meg. Kiadója Vámos Kálmán, felelős szerkesztője Vajta Ferenc volt. VOIT 2000.471.

378 Gyarmaty Erzsébet költőnő 1919-ben született. Első verseit a Magyar Csillag közölte. 1948 után Párizsban élt, 1987-ben hunyt el. PÉTER 2000.777. NEMES NAGY 2010.947.

379 A Magyar Csillag 1941. október 1. és 1944. április 1. között kiadott irodalmi és kritikai folyóirat volt, Babits Mihály halála után a Nyugat utódaként jelent meg Illyés Gyula és Sehöpflin Aladár társszerkesztésében. PÉTER 2000.1372.-824-