Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye voltak. A lelkészképző intézetben tanítottak: dr. Erdős Károly, dr. Révész Imre, dr. Kállay Kálmán,66 Mácsai Sándor.67 Egyházjogot dr. Szentpéteri Kun Bélától,68 filozófiát dr. Tanké Bélától,69 pedagógiát dr. Mitrovics Gyulától70 tanultam. 1922- ben az egyetem hittudományi karára nevezték ki nyilvános rendes tanárnak. 1930-ban vonult nyugalomba. 1933. június 5-én hunyt el Hajdúsámsonban. ZOVÁNYI 1977. 480-481. CSOHÁNY 1988. 246. KATONA 1996.173. MARKÓ 2001-2007. V. 399. bo Varga Zsigmond 1886. február 5-én született Marosdécsen (Torda-Aranyos vm.). A gimnáziu­mot Nagyenyeden, a teológiát Kolozsváron végezte. 1908-1911 külföldön tanult: Berlinben, Genfben és Utrechtben. Bölcsészdoktori címet és teológiai magántanári képesítést szerzett. 1911-től káplán lett Kolozsváron, 1913-tól Debrecenben könyvtártiszt, 1915-től lelkészképző-intézeti tanár, 1921-től az egyetem vallástörténeti tanszékének nyilvános rendes tanára. 1944-ben nyugalomba vonult. 1956. április 18-án hunyt el. ZOVÁNYI 1977. 675. CSOHÁNY 1988. 255-256. KORMOS 1988. 445-446. SZÖGI 2000.83 (577. sz.). 169 (2064. sz.). SZÖGI 2001.161 (2207. sz.). BOZZAY-LADÁNYI 2007.176 (2107. sz.). 66 Kállay Kálmán 1890. október 11-én született Pozsonyban, apja Kállay Ferenc tisztviselő volt. Elemi és középiskoláit Pozsonyban végezte, 1909-ben tett érettségi vizsgálatot az evangélikus líce­umban. A teológiát Pozsonyban és Pápán végezte. Három tanévet az utrechti egyetemen tanult, párhuzamosan beiratkozott hallgatója volt a pápai teológiának is. Pápán tette le első lelkészképesítő vizsgáját, 1915-ben szintén Pápán szerzett lelkészi oklevelet. 1914-től helyettes lelkész volt Hontfüzesgyarmaton, 1916-ig hitoktató Bukarestben, tábori lelkészként Kórógyon szolgált, majd Bukarestben esperes volt. 1920-tól helyettes tanár lett Pápán, 1921-1923 között konventi titkár, 1923- tól lelkészképző intézeti tanár Debrecenben, majd 1928-tól egyetemi nyilvános magántanár. Még 1916-ban Bukarestben házasságot kötött Vadas Annával, a bukaresti református iskolák igazga­tónőjével, aki 1949-ben elhunyt. 1952-ben másodszor is megházasodott, ekkor Csánky Erzsébetet, Tóth Lajos jogtudományi doktor özvegyét vette el. 1959. július 12-én halt meg Debrecenben. ERDŐS 1959. 366-367. ZOVÁNYI 1977.289. PÓTOR 2002.62-63. MARKÓ 2001-2007. III. 687-688. 67 Mácsai Sándor 1858. május 20-án született Kábán. Debrecenben tanult. Már elsőéves diákként a Főiskola Énekkar tagja lett, a protocantor (betanító, előénekes) tisztségét is betöltötte. Az énekkar első főfoglalkozású vezetője lett, 1885-től 1924-ig dolgozott ebben a munkakörben. A Debreceni Városi Dalegylet karnagya is volt. 1924-ben hunyt el. Tisztelői 1925-ben Debrecenben megalakították a Mácsai Dalkört. FEKETE 1988.765-768. 68 Szentpéteri Kun Béla 1874-ben született Monostorpályin (Bihar vm.). Elemi iskoláit és a gim­názium első osztályát magánúton végezte. Gimnáziumi tanulmányait a Debreceni Református Kollé­giumban folytatta, 1891-ben érettségizett. Jogi tanulmányait a debreceni Református Jogakadémián kezdte, majd a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen folytatta. 1897-től a máramarosszigeti Református Jogakadémián tanított, majd 1907-től Debrecenben a jogakadémia tanára lett. 1910-ben Kolozsvárott egyetemi magántanári képesítést szerzett egyházjogból. 1914-től a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Jogtudományi Karán lett az egyházjog nyilvános rendes tanára és az első dékán. A Kollégiummal egyetemi tanársága mellett is kapcsolatban maradt: két évig igazgatója, 1913- 1932 között a Kántus felügyelő tanára volt. 1917-től a tiszántúli egyházkerület főjegyzői tisztét is betöltötte. Hosszabb ideig volt a Debreceni Protestáns Lap felelős és főszerkesztője. 1946-tól a ti­szántúli egyházkerület főgondnoka lett. 1950-ben hunyt el. ZOVÁNYI 1977. 354-355. CSOHÁNY 1988.241,252,254. 69 Tankó Béla 1876. október 1-én született Borbereken (Alsó-Fehér vm.). Közép- és felsőfokú ta­nulmányait Nagyenyeden, majd Kolozsvárott végezte, Edinburghban is tanult egy évig. Hazatérte után Szászvárosban lett gimnáziumi tanár. 1914-ben került Debrecenbe, ahol a tudományegyetem bölcsészeti karán lett rendkívüli, majd 1916-ban rendes tanár. Filozófiát és pedagógiát oktatott. A Nyári Egyetem egyik szervezője, az Erdélyi Iskola képviselője volt. 1946. január 24-én hunyt el. ZOVÁNYI 1977.620. CSOHÁNY 1988. 259. 70 Mitrovics Gyula, ifj. 1871. június 29-én született Sárospatakon. A gimnáziumot Sárospatakon, az egyetemet Budapesten végezte, közben Bécsben és Berlinben is tanult. Sárospatakon, Miskolcon, majd 1909-től Debrecenben tanított. 1914-től főkönyvtárnok, majd internátusi igazgató, 1918-ban nyilvános magántanár lett. 1918-tól 1941-ig a Neveléstudományi Tanszéket vezette. 1941-ben nyuga­-584-

Next

/
Thumbnails
Contents