Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye 1936. évben azután Lázár Andor, ’7 Tasnády Nagy András,57 58 59 Szabó Imre buda­pesti egyháznagyok 6000 pengő államsegélyt eszközöltek ki részünkre, ennek segítségével modern, szép iskolát építettünk mi is Szárhegyen. így híveinknek az elkövetett igazságtalanság miatt felzaklatott lelki nyugalma helyre állt. 1930-ban kezdeményezésemre megépült a lelkészlakás. 1941-ben renoválta- tott a templom, 1943-ban az orgona. A kántortanítólakás megépítése a még előt­tünk álló feladat. A jó Isten talán erre is rásegít. Falubattyán, 1943. június 20. Falussy József református lelkész FÜLE Nagy Gyula lelkész Kovásznán, Háromszék megyében született 1890. év január 1-én. Gimnáziu­mi tanulmányait a sepsiszentgyörgyi református Székely-Mikó kollégiumban végezte, teológiai tanulmányait a budapesti református teológián. Lelkészi okle­velét 1914. év január havának 29. napján szerezte. Segédlelkész volt Somban, helyettes lelkész Nagybábonyban, Tolnanémediben és Kazsokban. 1916. év júni­us 25-től 1920. év május 29-ig mint rendes lelkész Somogytúrban szolgált. 1920. év május 30-tól máig Fülén végzi a lelkészi szolgálatot. A kommün bukása után boldogan ocsúdik fel a gyülekezet a nehéz nyomás alól. Az áldozatkészség foko­zására lelkész és tanító ritka egyértelműséggel ajánlja fel 1 évi gabonajárandósá­gát, 41 mázsa 40 kilogramm búzát a toronynak rézlemezzel való fedésére. A gyü­lekezet a háborúban elvitt 2 harangját önteti újra. A vallásos élet elmélyítésére kultúrházat épít. A lelkész felesége Szalay Margit, ki Őszödön született 1896. év március 23-án Szalay László lelkész09 és Szászy Margit szülőktől. Házasságukat két fiúval áldotta meg Isten, kik mindketten a gépészmérnöki pályára készülnek. 57 Lázár Andor 1882-ben született Pápán. A budapesti egyetem jogi karán szerzett doktorátust és ügyvédi oklevelet. 1931-1939 között országgyűlési képviselő, 1932-től 1938-ig igazságügyi miniszter, emellett a dunántúli egyházkerület jogtanácsosa, majd 1945-1948 között a dunamelléki egyházkerü­let főgondnoka is volt. 1971-ben hunyt el Leányfalun. ZOVÁNYI 1977. 160. MARKÓ 2001-2007. IV. 133-134. 58 Tasnády Nagy András 1882-ben született Budapesten. Jogi diplomát szerzett, 1908-tól ügy­védként, majd 1910-től a MÁV ügyészeként működött. 1933-1935 között az igazságügyi minisztéri­umban, majd 1835-től 1938-ig a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban államtitkárként dolgo­zott. 1936-tól 1944-ig országgyűlési képviselő, 1938-ban a Nemzeti Egység Pártja országos elnöke, 1938-1939 között igazságügyi miniszter, valamint a nyilas Törvényhozók Országos Szövetségének elnökségi tagja volt. A Népbíróság háborús bűnösként elítélte. 1956-ban hunyt el. HAEFFLER1940. 326-327. HORTOBÁGYI 1940.1064. MARKÓ 2001-2007. VI. 634-635. 59 Szalay László 1865-ben született Jutón (Somogy vm.), atyja Szalay Ferenc lelkész volt. Közép­iskolai tanumányait Gyönkön és Nagykőrösön, teológiai tanulmányait Budapesten végezte 1883- 1887 között. Lelkészképesítő vizsgáit 1887-ben és 1888-ban tette le. Segédlelkészi szolgálatot végzett apja mellett Nagyszokolyban, ezután Őszödön, majd Harasztiban rendes lelkész lett. 1903-ban a fülei gyülekezet választotta meg lelkészének, ott szolgált haláláig. 1920. március 8-án hunyt el. TtREL I. 8.-391-

Next

/
Thumbnails
Contents