Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye 1936. évben azután Lázár Andor, ’7 Tasnády Nagy András,57 58 59 Szabó Imre budapesti egyháznagyok 6000 pengő államsegélyt eszközöltek ki részünkre, ennek segítségével modern, szép iskolát építettünk mi is Szárhegyen. így híveinknek az elkövetett igazságtalanság miatt felzaklatott lelki nyugalma helyre állt. 1930-ban kezdeményezésemre megépült a lelkészlakás. 1941-ben renoválta- tott a templom, 1943-ban az orgona. A kántortanítólakás megépítése a még előttünk álló feladat. A jó Isten talán erre is rásegít. Falubattyán, 1943. június 20. Falussy József református lelkész FÜLE Nagy Gyula lelkész Kovásznán, Háromszék megyében született 1890. év január 1-én. Gimnáziumi tanulmányait a sepsiszentgyörgyi református Székely-Mikó kollégiumban végezte, teológiai tanulmányait a budapesti református teológián. Lelkészi oklevelét 1914. év január havának 29. napján szerezte. Segédlelkész volt Somban, helyettes lelkész Nagybábonyban, Tolnanémediben és Kazsokban. 1916. év június 25-től 1920. év május 29-ig mint rendes lelkész Somogytúrban szolgált. 1920. év május 30-tól máig Fülén végzi a lelkészi szolgálatot. A kommün bukása után boldogan ocsúdik fel a gyülekezet a nehéz nyomás alól. Az áldozatkészség fokozására lelkész és tanító ritka egyértelműséggel ajánlja fel 1 évi gabonajárandóságát, 41 mázsa 40 kilogramm búzát a toronynak rézlemezzel való fedésére. A gyülekezet a háborúban elvitt 2 harangját önteti újra. A vallásos élet elmélyítésére kultúrházat épít. A lelkész felesége Szalay Margit, ki Őszödön született 1896. év március 23-án Szalay László lelkész09 és Szászy Margit szülőktől. Házasságukat két fiúval áldotta meg Isten, kik mindketten a gépészmérnöki pályára készülnek. 57 Lázár Andor 1882-ben született Pápán. A budapesti egyetem jogi karán szerzett doktorátust és ügyvédi oklevelet. 1931-1939 között országgyűlési képviselő, 1932-től 1938-ig igazságügyi miniszter, emellett a dunántúli egyházkerület jogtanácsosa, majd 1945-1948 között a dunamelléki egyházkerület főgondnoka is volt. 1971-ben hunyt el Leányfalun. ZOVÁNYI 1977. 160. MARKÓ 2001-2007. IV. 133-134. 58 Tasnády Nagy András 1882-ben született Budapesten. Jogi diplomát szerzett, 1908-tól ügyvédként, majd 1910-től a MÁV ügyészeként működött. 1933-1935 között az igazságügyi minisztériumban, majd 1835-től 1938-ig a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban államtitkárként dolgozott. 1936-tól 1944-ig országgyűlési képviselő, 1938-ban a Nemzeti Egység Pártja országos elnöke, 1938-1939 között igazságügyi miniszter, valamint a nyilas Törvényhozók Országos Szövetségének elnökségi tagja volt. A Népbíróság háborús bűnösként elítélte. 1956-ban hunyt el. HAEFFLER1940. 326-327. HORTOBÁGYI 1940.1064. MARKÓ 2001-2007. VI. 634-635. 59 Szalay László 1865-ben született Jutón (Somogy vm.), atyja Szalay Ferenc lelkész volt. Középiskolai tanumányait Gyönkön és Nagykőrösön, teológiai tanulmányait Budapesten végezte 1883- 1887 között. Lelkészképesítő vizsgáit 1887-ben és 1888-ban tette le. Segédlelkészi szolgálatot végzett apja mellett Nagyszokolyban, ezután Őszödön, majd Harasztiban rendes lelkész lett. 1903-ban a fülei gyülekezet választotta meg lelkészének, ott szolgált haláláig. 1920. március 8-án hunyt el. TtREL I. 8.-391-