Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye A gyülekezet szereti Istenházát, látogatja, úrvacsorával él, belmissziói munkákban részt vesz, méltó akar maradni azokhoz az ősökhöz, kik már 1530. év körül megalapították a református gyülekezetét. IGAR Fülöp László lelkész A körmendi református egyház lelkipásztori lakásán láttam meg a napvilágot 1893. augusztus 1-én. Édesapám Fülöp József körmendi lelkipásztor, később esperes s édesanyám Török Vilma volt. Tizenegy gyermek közül én voltam az elsőszülött, s ma is vagyunk még heten élő testvérek. Elemi iskolában otthon jártam 4 osztályt, s már ekkor is részt vettem a gyülekezeti missziói munkában azáltal, hogy az akkor még ritkaságszámban menő vallásos estélyeken versek elmondásával szerepeltem. Nem féltem sohasem a nyilvános szerepléstől, sőt mindig örültem annak, ha verselhettem. A pápai református főgimnázium tanulója voltam, az ősi főiskolának istenfélelmet és hazaszeretetet ébresztő levegőjében nőttem fel, és az itt tett érettségi vizsga után a pápai református teológiának hallgatója lettem. Mi vitt a lelkipásztori szolgálat útjára? Abban az időben, amikor a pályaválasztás felé közeledtem, látva édesapámnak Isten és az emberek szolgálatában végzett munkáit, lassan-lassan az az elhatározás érlelődött meg bennem, hogy pap leszek, s az ő példáját fogom követni ebben a szolgálatban. Úgy éreztem, hogy nincs boldogítóbb szolgálat, mint Istent szolgálni magunk legteljesebb odaadásával, és nincs felemelőbb dolog, mint embertestvéreink javát szolgálatainkkal előmozdítani. Lelki életem irányítására és fejlődésére nagy hatást gyakorolt elsősorban is az a családi kör, melyben felnevelkedtem, azután a körmendi gyülekezet híveinek akkor példásan vallásos, áldozatkész élete is. Legnagyobb hatást gyakorolta az ige, amely előtt már a konfirmált ifjak egyesületében megnyitottam szívemet, és amelynek gazdag áldásaiban részesültem Pongrácz József szeretett teológiai professzorom bibliaórái alatt. Nagy lelki haszonnal volt rám nézve az is, hogy a pápai elemi iskolás gyermekek vasárnapi iskolai munkájában vasárnapi iskolai csoport-tanítóként részt vettem. Hálát adok az Istennek, hogy ilyen módon vezetett engem a lelki élet útján, mert csak így mentesülhettem minden szélsőséges magaviselettől: a betegesen pietista és hitvány farizeus magatartástól, amelybe belekerülni láttam egyeseket. A teológia III. évfolyamának végeztével arra kértem édesapámat, hogy hadd teljesíthessek mellette kápláni szolgálatot. így lettem 1914. július 1-től a körmendi egyházközség segédlelkésze. Amikor ekképpen belekerültem a gyülekezeti életbe, akkor láttam csak igazán, hogy milyen nagy fontosságúak azok a gyülekezeti missziói munkák (református gazdakör, református nőegylet, református d. 7. Füle. 4-6. A Dunamelléki Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1887. jún. közgy. 58.1888. máj. közgy. 15,144.1888. nov. közgy. 14. BELICZAY1955.232. DPL1920.4.-392-
