Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye igaz szeretettel rendeztük meg a Református Leány Konferenciát,311 templomunk 150 éves jubileumát, majd a nagyszabású Református Napokat. Nagyon sok műsoros estét rendeztünk igen szép sikerrel és nagy anyagi eredménnyel, ami lehetővé tette évről-évre helybeli szegény sorsú gyermekeink ruhával és lábbelivel való megsegítését. Hosszú éveken át ezreket tudtunk jótékony célra fordítani. Nagyon-nagyon szerettünk volna még sokat munkálkodni együtt kéz kezet fogva. De a nagyhatalmú Isten másként határozott. Általam kimondhatatlanul szeretett, hűséges, jóságos élettársamat, akit elküldött hozzám, hogy életemet 30 V2 éven át bearanyozza, boldoggá tegye, visszahívta Magához. Mérhetetlen fájdalommal nézek fel utána, s könyörgöm az Istennek, adjon az én elköltözött, drága lelkemnek odafönn igaz boldogságot, itt lenn pedig legyen áldott minden drága porszeme! Vágfarkasd, 1943. június 29. Özvegy Pap Kovách Árpádné, született Sebestyén Margit ZSIGÁRD Felsőtopai Kalitza László lelkész Születtem az Úrnak 1901. esztendejében, augusztus hó 10-én Komárom vármegye Ekel nevű községében, Kalitza Sándor312 és Fogthűy Margit szülőktől. Édesapám ugyanebben a községben volt vezetőjegyző. Házasságukból öt fiúgyermek született. Név szerint: László, András,313 Sándor,314 Dénes315 és Géza.316 311 1930. augusztus 27-én és 28-án tartották Vágfarkasdon az V. Országos Református Leánykon- fereneiát kb. 500 leány részvételével. 11 előadást tartottak a következő témákban: Református hitünk szépségei, A házasság, Tapasztalatok a leánykörben, A nők hitéletének különös vonásai, A leánykörök hivatása, A hétköznapok hőse, A leányélet kísértései, A farkasdi református egyház múltja és jelene, Jézus és a nő, Mit látok a diakonisszában? PAP 1973.126-127. 312 Kalitza Sándor 1875. január 3-án született Komáromban. Apja törvényszéki elnök, ő törvény- széki jegyző volt Komáromban. 1899-ben vette feleségül Foghtüy Margitot. 1900-1914 között Ekel községben jegyzőként, 1921-től a Magyar Nemzeti Párt titkáraként is működött. 1945. május 14-én hunyt el. Margit 1868-ban született Komáromban, 1945-ben, pár héttel férje után hunyt el. MADARÁSZ 1939.488 (1876-ban született!). 313 Kalitza András 1902. október 4-én született. 1922-ben katonai kiképzésen vett részt Pardo- vicében (Csehországban). 1923-ban szabadságos katonaként hazalátogatott Komáromba, ahonnan a Dunán keresztül Magyarországra szökött. 1929-ben nyert tanítói oklevelet Debrecenben. 1929-től 1965-ig tanított Szakolyban (Szabolcs vm.). 1948-ig, az államosításig beosztott tanítóként dolgozott, 1948-tól 1965-ig, nyugdíjba vonulásáig az államosított iskola igazgatói tisztét töltötte be. 1945 előtt levente főoktató, iskolánkívüli népművelési előadó, a községi képviselőtestület tagja is volt. 1945 után nagy szerepet játszott a továbbképző iskola megszervezésében. A sportéletben is aktívan részt vett, labdarúgást is oktatott. Az 1956. október 28-án szervezett nemzetőrség egyik vezetője lett a településen. 1958-ban tanácstagnak választották. 1969-ben hunyt el. Egyetemes Névtár. 1930-32. 161.1935.178.1941.222. MADÁR-SZŰCS 2002.30-31.74-75,159,160,161,167,184,248, 250,251. 314 Kalitza Sándor 1930-tól Rétén tanított, kezdetben ideiglenes, 1941-ben már rendes tanítóként. A világháborúban karpaszományosként az orosz frontra került, ahol fogságba esett. DREL II.-364-
