Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

Valamennyien életben vagyunk. Foglakozásaik: kettő lelkipásztor, kettő tanító és egy szolgabíró. Én, László vagyok a legidősebb. Elemi iskoláimat szülőfalumban, Ekelen végeztem. Majd gimnáziumba, Komáromba jártam, ahol is hat gimnáziumi osztályt végeztem. A 7. és 8. osztályt a pápai református kollégiumban végeztem el. A matúra megszerzése után beiratkoztam a pápai református teológiai akadémiára. Teológiai tanulmányaimat 1923. év szeptemberében kezdettem el.

1927-ben kápláni és 1929-ben papi oklevelet szereztem „képesítést nyert” eredménnyel. Negyedéves teológus koromban 1927. január hó 6-án néhai dr. Antal Géza, a dunántúli református egyházkerület püspöke Jóba József idős lelkész315 316 317 mellé Magyaratádra, Somogy vármegyébe helyezett segédlelkésznek. Magyara- tádon szolgáltam 1927. szeptember hó 25-éig, amikor is hadkötelezettségem elszólított a volt csehszlovák hadseregbe. Magyaratádról 1927. szeptember 25-én szüléimhez Komáromba utaztam. Ismét október 1-én a morvaországi Kro- merizsbe mentem, ahol megkezdtem a katonai szolgálatomat. A volt csehszlovák hadseregben 1928. június 25-ig teljesítettem szolgálatot. Mint civil ember jelentkeztem segédlelkészi szolgálatra a komáromi református egyházmegye esperesénél, Gyalókai Lászlónál. Az esperes 1928. július 14-én helyettes lelkészi minőségben Zsigárdra helyezett, ahol 1929. szeptember 15-ig teljesítettem szolgálatot, majd a komáromi református egyház segédlelkészévé neveztettem ki. 1930. február 5-ig voltam komáromi segédlelkész. A zsigárdi református egyház választó közönsége 1930. január hó 25-én egyhangú meghívással lelkipásztorának választott meg. Állásomat azon év február 5-én foglaltam el. Ünnepélyes beiktatásom 1930. évi március hó 12-én volt. Állásomba beiktatott néhai Pap Kovách Árpád, volt vágfarkasdi lelkipásztor, egyházmegyei tanácsbíró.

Zsigárdi lelkészkedésem elejére több építkezés esik. Az Úrnak 1931. esztendejében 5000 cseh korona értékben iskolai berendezést csináltattam. Ugyaneb259. a. 1931. 42. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Névtára. 1937. 43. SZERÉNYI1933.247. CSÉPLŐ 1995.33. Egyetemes Névtár. 1941.106.

315 Kalitza Dénes 1905-ben született. 1932-től Nagyráskán szolgált lelkészként, 1941-ben még ott működött. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Névtára. 1937. 83. Egyetemes Névtár. 1941.164.

316 Kalitza Géza jogász végzettséget szerzett, magyar, német iskolákat végzett, majd Prágában szerzett doktorátust. Alispán, majd főszolgabíró volt Dunaszerdahelyen. Áttelepítése után a dorogi járási hivatalban dolgozott.

http://www.somfaiianos.hu/familia/individual.php?pid=I191&ged=061205%20clipping%201.ged.

317 Jóba József 1849. március 5-én Kiskunhalason született. Elemi és középiskolai tanulmányait születése helyén végezte, ott is tett érettségit 1868-ban. A teológia első 3 évét Debrecenben végezte, majd 2 évig akadémikus rektor volt Esztárban (Bihar vm.), miután tanítói képesítést szerzett. Az 1873/74. tanévben Pesten végezte a teológia IV. évfolyamát. Ezt követően 3 évig nevelő volt Bernátfalvi Bernát István családjánál, és Hosszúpályiban (Bihar vm.) kápláni szolgálatot is végzett. 1877-ben került a belső-somogyi egyházmegye kötelékébe, ahol segédlelkészi és helyettes lelkészi szolgálatának számos állomása volt: Csököly, Csokonya, Segesd, Bürüs-Várad, Hedrehely, Jákó, Darány, Istvándi és Homokszentgyörgy. 1883-ban a Balatonfüreden tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1884-1890 között Böhönyén, 1890-1930 között Magyaratádon szolgált. 1930. november 11-én 82 éves korában halt meg. Felesége Begedy Ilona, majd Fekete Karolina volt. DREL I. 1. u. Böhönye. 11. Magyaratád. 3, 15-18. DREKK O. 394t. 207-209. SZABÓ 1929. 76, 399. DPL1930.219. BECK 1935.26.-365-