Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye

Az 1935. évi egyházmegyei évi rendes közgyűlésen megválasztottak egyház- megyei missziói előadóvá, miután a missziói bizottságnak 1931. július hó 15-től tagja voltam.

Lefordítottam angolból James Hastings D. D.: The Childrens Great Texts of the Bible című gyermekprédikációs kiadványának a IV. kötetét A második mérföld címmel. Fordításom jelentékeny kihagyásokkal a dr. Incze Gábor által szerkesztett: Isten igéje a gyermek lelkében című sorozatban jelent meg mint a Budapesti Református Vallásoktató Testület kiadása Budapesten 1935-ben.

A Bethánia kiadásában A ma füzetei sorozatban jelent meg két evangelizáló írásom. Az egyik: Az Úr csodásán működik, a másik: Jertek, törvénykezzünk címmel. 7. sz.

A pápai református teológiai akadémia kiadványai 38. számaként Új Magyar Református Énekeskönyv címmel jelent meg a jugoszláviai énekeskönyvről írt tanulmányom 1941-ben mint a Dunántúli Protestáns Lapban közzétett méltatásom különlenyomata.

Háromnegyed részben készen van: Johannes Lohmann: Das Markusevangelium (1933., Brunnenverlag, Giessen und Basel) című művének fordítása.

Befejezetlen: A kegyesség a XVI. és XVII. század protestáns egyházi énekeiben című magántanári dolgozatnak szánt munkám.

Cikkeket az Elet Útja című egyházkerületi lapba írtam a szektákról. Továbbá a Dunántúli Protestáns Lapba és a Mustármagba.

Felsőörs, 1943. szeptember. 27.

GYULAFIRÁTÓT Rácz Béla lelkész

Alsó-Fehér vármegyében, Kisenyeden születtem 1910. december 16-án, ahol édesapám állami tanító és református kántor volt.33 Sajnos korán árvaságra hagyott bennünket, 1914. decemberben hősi halált halt. Ettől kezdve küzdés az életünk a szegénységgel és a sanyarú magyar sorssal. Édesanyám előbb szüleihez költözködik velünk Gellérre, Komárom megyébe, majd mikor egyik nővérem középiskolába járatása időszerűvé válik, 1916-ban Pápára. Itt élünk a szűkös tanítói nyugdíjból s abból a szerény jövedelemből, amit a diáktartás eredményez. Itt végeztem el tanulmányaimat az elemiben, gimnáziumban és teológián, mindegyiket jó eredménnyel.

1931. szeptember 1-vel mint IV. éves teológus Sólyba kaptam exmissziót. Tekintve, hogy diákéveimet a családi környezetben töltöttem el, ekkor kezdődik ismerkedésem az élettel és az emberekkel. Ekkor találom magam először szemben a hulló reformátusság problémájával és a falusi magyar nép elesettségével. Segédlelkész-tanító vagyok egy 200 lelkes gyülekezetben, amelynek iskolájába 15-20 gyermek jár, serdülőkorban levő ifjúsága nincsen, felnőtt ifjúsága pedig * II.

33 Az 1910-as évek elején Kisenyeden Rátz Béla volt az énekkar vezetője. Egyetemes Névtár. 1911.

II. 80.1912.303.1913-15.198.-990-